Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

Ausztriában ezek a lehetőségek 1987 óta működnek. A szabályozásból kiolvasható, hogy alkalmazásuk a legsúlyosabb bűncselekményeknél kizárt.

11 Meggyőződésem, hogy a részleges felfüggesztés nagyon gyakorlatias, arányosítást, egyéniesítést és fokozatosságot tesz lehetővé, oldja a szankciórendszer merevségét. Úgy látszik, az osztrák büntetőjog kedveli a lépcsőzetes megoldásokat, nyilván azért, mert jól beváltak. A kábítószer-bűncselekményekkel kapcsolatos ausztriai szabályozás tisztán tükrözi ezt az elvet, az anyagi jogi és az eljárásjogi eszközök változatos sokasága áll rendelkezésre, hogy a szankciórendszer eredményességét növelje. Ezek közül három variációt emelek ki: 1. ) Ha a kábítószer-bűncselekmény vétségi alakzatát követi el valaki azáltal, hogy saját fogyasztásra kis mennyiségű szert megszerez vagy tart, a büntetőeljárás vele szemben próbaidőre felfüggeszthető, ha vállalja, hogy a szükséges orvosi kezelésnek vagy ellenőrzésnek aláveti magát. Ha vállalt kötelezettségeit konokul megszegi, az eljárást le kell folytatni. 2. ) Az a kábítószer-élvező, akivel szemben két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést szabtak ki, halasztást kaphat a büntetés végrehajtására, annak érdekében, hogy a szükséges orvosi gyógykezelésnek alávesse magát. Ha a kezelés eredményes, a bíróság a végrehajtható szabadságvesztést utólag felfüggeszti. 3. ) A törvény alkoholisták és kábítószer-élvezők esetében intézkedésként két évig terjedő elvonó intézeti kezelés elrendelését teszi lehetővé, ha attól kell tartani, hogy szokásukkal összefüggésben újabb büntető cselekményeket követnének el. Az intézkedést a büntetés előtt kell foganatosítani és tartamát a büntetésbe belehet számítani. Az intézmény célja, hogy az eredményes elvonó kezelést olyan esetekben is lehetővé tegye, amikor a büntetés túl rövid tartama miatt erre a büntetés végrehajtás során nem volna lehetőség.

12 Az 1. megoldás már létezik a magyar jogban, az elsődlegesen eljárásjogi kérdés, ami azonban egyfajta önkéntesen vállalt jogkövetkezményt takar, ami mégiscsak a speciális prevenciót szolgálja. A 2. megoldást nagyon hasznosnak és Magyarországon meghonosíthatónak találom. A 3. megoldáshoz hasonló jogintézményhez már csak egy tollvonás kellene, az 1987. évi III. törvény 11. §-ának hatályba léptetése. A korlátozott felcserélhetőség gondolata a megtorlásra épített abszolút elméletek modern változataiban is megjelenik. Wasik és von Hirsch például elméleti modelleket dolgoztak ki az 1980-as években az akkor angol büntetési rendszer alapján. Alaptételük, hogy az igazságos megtorlás elmélete nem zárja ki azt, hogy a bűncselekmények többsége miatt szabadságelvonással nem járó szankciót szabjanak ki, s a szabadságvesztést csak a legsúlyosabb esetekre tartsák fenn. A szankciók súly szerinti rangsorba állítása nem differenciál azok típusa, azaz a bennük megtestesülő joghátrány jellege és egyéb vonásai szerint. így lehetőség nyílhat bizonyos egyéniesítésre, amennyiben az azonos súlyú, de különböző típusú szankciók egymás közötti felcserélhetősége megengedett. A szankciók súly szerinti rang11 Nagy Ferenc i.m. 13-14. old. 12 Burgstaller, Manfréd: Kábítószer-büntetőjog Ausztriában. Magyar Jog, 1987/4. szám 368. old.