Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)

JUNGI ESZTER: A BÜNTETETÉS FOGALMA A JOGTUDOMÁNYBAN ÉS A HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNKÖNYV SZANKCIÓRENDSZERE

%-a végrehajtandó büntetés. A közérdekű munkára ítélés még 2 %-ot sem teszi ki, míg a pénzbüntetés 50 % körül stagnál. Az egyéb kategóriába nyertek besorolást az önállóan alkalmazott mellékbüntetések és az intézkedések. A fiatalkorúaknál annyival jobb a helyzet, hogy alacsonyabb a szabadságvesztésre ítélések száma, azon belül jelentősebb az eltolódás a felfüggesztett büntetés javára. A közérdekű munka és a pénzbüntetés elenyésző, mert a fiatalkorúnál ezek a büntetések több feltétel fennállása esetén alkalmazhatók csak. Elsöprő többsége van az önállóan alkalmazott mellékbüntetésekből és az intézkedésekből álló egyéb kategóriának, aminek az az egyszerű oka, hogy a próbára bocsátás ebben a korosztályban a legáltalánosabban alkalmazott jogkövetkezmény. Az eddigieket összefoglalva már kirajzolódik a hatályos Btk. szankciórendszerének arca. Jellegzetességei tehát a következők: - Dualista. Ez egyértelműen következik abból, hogy büntetések és intézkedések alkalmazását is lehetővé teszi. - Relatíve határozott. A büntetések határait megadja speciális és generális minimumok és maximumok formájában, különböző variációkban, az intézkedéseknek pedig generális határai vannak. Kivételt képeznek azok az intézkedések, melyek jellegével nem fér össze a határozottság, például a kényszergyógykezelés, amely esetében a törvény által előírt és rendben időnként végzett felülvizsgálat ellensúlyozza a határozatlan tartamból adódó bizonytalanságot. - Alternatív. A bűncselekmények jelentős részénél választást kínál, több büntetési nem és intézkedés közül választhat a jogalkalmazó. Ehhez kapcsolódik az a lehetőség, hogy általában egy büntetési nemen vagy intézkedésen belül a relatíve határozottság biztosítja a teret a bírói mérlegelés számára. - Büntetés-centrikus. A büntetések jogszabályon belüli helye is ezt sugallja és a statisztikai adatok is ezt mutatják. A Btk. a fiatalkorúaknál mondja ki, hogy büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető (Btk. 108. § (2) bek./. Felnőtteknél a jogalkotás és a jogalkalmazás is a büntetést tekinti elsődlegesnek. - Szabadságvesztés-centrikus. A számok önmagukért beszélnek. A Btk. dualizmusa, relatív határozottsága, alternatívái - ezek mind pozitív vonások. A módosítások kedvező irányba hatottak azon a téren, hogy kigyomlálták a határozatlanságot a szankciórendszerből, ahol csak lehetett. Gondolok itt például a szigorított őrizet kiiktatására vagy a javítóintézeti nevelés szabályainak átalakítására. A rendszerben még vannak kiaknázatlan lehetőségek, ugyanakkor megfontolandó új szankciókkal való kibővítése is. Kézenfekvő és mégis parlagon hagyott lehetőség a Btk. 75. §-a. Eredeti változatában az alkoholisták kény szergyógyítását tette lehetővé. Szövegét az 1987. évi III. törvény úgy módosította, hogy a lehetőséget kiterjesztette olyan személyekre, akiknek bűncselekménye kábítószer élvező vagy kábító hatású anyagot fogyasztó életmódjával függ össze. A módosító törvény 42. §-a értelmében a módosított 75. § hatálybalépéséről majd külön törvény intézkedik. A külön törvény a mai napig nem