Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
ARADI GÁBOR: KIS BŰNÖK, KIS BÜNTETÉSEK-A Szekszárdi Városilag Kiküldött Járásbíróság működése
A városilag kiküldött járásbíróságok polgári és büntető ügyeket egyaránt tárgyaltak. Azonban mindkét tárgyban a kisebb volumenű és értékű esetek kerültek eléjük. A polgári ügyekben az értékhatár általában 500 váltóforint volt. 7 A büntető ügyekben pedig ezeknek a különleges járásbíróságoknak a kihágások, valamint a sommás ügyek adtak munkát, melyekből a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárának őrizetében az 1855 és 1858 közötti évek peranyaga maradt meg, az 1859, 1860 és a csonka 186l-es év anyagai hiányoznak. A továbbiakban a büntető perekkel illetve azok jelentőségével szeretnék foglalkozni. A büntetőbíráskodás során keletkezett iratokat a polgári periratoktól elválasztva külön irattározták. Az iratokon belül központilag 5 főcsoportot illetve osztályt határoztak meg, melyek „A", „B", „C", „D", „E" betűjelzéseket kaptak. A Szekszárdi Városilag Kiküldött Bíróság büntető perirataiban csak az első négy csoport található. Milyen iratok tartoznak az egyes csoportokhoz? Az „A"-ba olyan feljelentések kerültek, melyeket előzetes vizsgálat nélkül elutasítottak vagy más hatóságokra ruházták át. A „B"-be olyan büntetőügyek sorolódtak, melyekben a tényállást megállapították ugyan, de az eljárást nem folytatták le. A „C"-ben voltak azok a büntető ügyek, melyekben az eljárás megindult. A „D"-be osztották a más bíróságoktól érkezett megkereséseket, körözéseket, stb. 8 A betűjel előtt III. található. A szám a törvényszék irattári osztályát jelenti, esetünkben a peres ügyeket. 9 A kihágások fajtáit az 1852. május 27-én megjelent, az egész Osztrák Császárság számára kiadott Büntetőtörvénykönyv tartalmazta. A törvénykönyv 1852. szeptember elsején lépett életbe. 10 0 Varga -Veres, 1989. 392-393.p., Bónis - Degré - Varga, 1996. 198.p. MOK/ V. évfolyam 1854. I. kötet 1. rész 184.-185.p., II. kötet 1 rész 604-605.p. 7 Az iratokban többféle pénz elnevezés szerepelt. Konvencionsmünze = ezüstforint 1753 vezették be és 1858-ig volt hivatalos pénzláb, ennek érméit nevezték pengőforintnak. Váltóforint az 1811-től bevezetett papírpénz neve, mely újabb pénzláb lett, értékét mindenkor Bécsben /Wiener Wáhrung/ határozták meg. 8 Tirnitz József: Az abszolutizmuskori bírósági iratanyag selejtezhetősége /In Levéltári Szemle 1974. XXI. évfolyam 1. szám 24.p.-49.p.38.p. (Továbbiakban: Tirnitz, 1974., MOK. 1854. EL kötet 1. rész 476.o.) az igazságügyi miniszteri rendelet a Bírósági hatóságok hivatali ügyekben hivatalos hatályossága címet viseli.) 9 MOK. 1853. I. kötet 1. rész 429.o. Az törvényszék irattári osztályozását az 1853. május 3-án kelt császári nyílt parancson belül a bírói hatóságok belszerkezete és ügyrendtartása iránt című fejezet tartalmazza. Összesen 7 római számos osztály van. I.: Törvények, rendeletek, II.: Szolgálati ügyek, Hl.: Peres ügyek, IV.: Hagyatéki tárgyalások gyámsági és gondnoksági ügyek, V.: Csődirományok, VI.: Telekkönyvi és országos táblai ügyek, VH.: Vegyes tárgyak. 10 Varga - Veres, 1989. 392.p.,1852. május 27. Büntetőtörvénykönyv a bűntettek, vétségek és kihágásokról. Büntető bíróságok illetőségét tárgyaló rendeletek és Sajtórendtartás az Ausztriai Császárság számára Bécsben, 1853. /Továbbiakban: Btk., 1852./
