Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - BONA GÁBOR: Az 1848/49-es honvédsereg győri születésű tisztjei

László honvéd őrnagy húga - lett, akitől Lajos, Sarolta és László nevű gyermekei születtek.) Hellebronth Kálmán 95-96., Vasárnapi Újság 1868/17., Mikár Zsigmond I. 106. HL.: Aradi hadb. 113/5 2/328. és 113/6 2/318., Uo.: 1848/49. 36/366, Uo.: Rend­őri megfigy. 56/299., Közlöny 1848/31. és 1849. 25., KAW.: Gb. 6. Kür. Rgt. 1841­1850. 9/168. bezerédi Bezerédy Miklós 1793. júl. 23-án Győrben látta meg a napvilágot. B. Ignác közbirtokos, a legfelső ítélő tábla tagja és Trencsényi Antónia fia volt. 1812­től 1816-ig a császári hadseregben szolgált, részt vett a napóleoni háborúkban, s mint a 47. gyalogezred főhadnagya szerelt le. Később feleségül vette Polimperger Karolinát és Bács megyében telepedett le, ahol - Csében - jelentős birtokkal ren­delkezett. 1848. szeptember 23-án a Bács megyei nemzetőrség címzetes őrnagyává ne­vezték ki, és a megye déli határán a Duna mentén kiépített őrvonal parancsnoka lett. Mintegy 3-4 ezer nemzetőrével a péterváradi várban, valamint az annak kör­nyékén állomásozó kormányhű császári-királyi csapatok, és honvéd-alakulatok támogatásával ő biztosította Bács megye déli szegélyét a szerémségi, szlavóniai szerb, illetve horvát határőrök és felkelők támadásaival szemben. E feladatának Bezerédy sikeresen megfelelt. 1849. január közepéig Újvidék-Futak-Palánka vona­lon álló nemzetőreivel az ellenség több betörési kísérletét verte vissza. Tevékeny­ségének elismeréseként okt. 10-én előbb valóságos nemzetőr őrnaggyá, nov. 17 (16)-én pedig alezredessé, és a Bács megyei nemzetőrség főparancsnokává léptet­ték elő. 1849, január végére a viszonyok azonban alaposan megváltoztak. A főhad­színtéren kialakult helyzet - a főváros elvesztése - következtében a kormány a Bácskában lévő reguláris honvéd haderő zömét Szolnok-Törökszentmiklós térsé­gébe irányította. Csupán Szeged-Szabadka-Zombor vonalán maradt vissza egy magyar hadosztály. Az ezzel szemben felvonuló szerb-osztrák hadtest pedig el­vágta Bezerédy és Péter várad összeköttetését a többi magyar seregtesttel. Bezerédy nemzetőreivel ekkor Újvidékre húzódott, itt azonban keményen kitartott, és Pétervárad őrségére támaszkodva meggátolta, hogy a várral szemben a Duna bal partján is ostromzár épülhessen ki. Február l-jén például Kucuránál, 19-én pedig Piros és Kiszacs térségében vert vissza egy ellenséges támadást. Péterváradot - és Bezerédyt - végül is Perczel Mór tábornok „mentette fel", aki a bácskai (IV.) had­test élén Szeged körzetéből is ellentámadást indított. Csapatai március végére elér­ték Péterváradot, április végére pedig a Bácska egész területéről kisöpörték az el­lenséget. Ennek eredményeként Bezerédy ismét helyreállította a kordon-vonalat a Duna mentén. Június elején a helyzet ismét megváltozott. 7-én Perczel csapatai Kátynál sú­lyos vereséget szenvedtek Jellacic hadtestétől, és a Ferenc-csatorna vonala mögé vonultak vissza. Nyomukban a császáriak Újvidékig nyomultak előre. Előlük Bezerédy nemzetőreivel újra a péterváradi várban keresett menedéket. Július 14-én viszont Jellacicot verték meg Hegyesnél a bácskai magyar hadtest katonái - akiket

Next

/
Oldalképek
Tartalom