Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

utóda, Kruesz Krizosztom piros ceruzájától.

13

) Az önéletrajzot latinul készítette, sőt egyes kisebb megjegyzéseit is az általa folyékonyan beszélt és használt klasszikus nyelven tette,

14 túlnyomó többségében azonban - az országgyűlési közéletnek megfelelően - szövegeit magyarul írta, méghozzá választékosan és tartalmasán fejezte ki magát. 1848-ban radikális kortársai tehát minden bizonnyal igaztalanul vetették szemére, hogy „egy egész constructiot [szerkezetet] sem tud tisztán egy nyelven kimondani, hanem addig három nyelvet kever össze".

15 Sörös Pongrác is kimutatta, hogy Rimely több nyelven is választékosan fejezte ki magát, beszédei, vázlatai nem idegen kéz alkotásai.

16 3. Rimely jegyzetei az utolsó rendi országgyűlésen (1847. november - 1848. április) 3.1. Az országgyűlés első szakaszáról, a válaszfelirati vitáról Rimely 1847. november 6-án érkezett Pozsonyba, és elhatározta, hogy az országgyűlés napjairól aprólékos feljegyzéseket fog vezetni. Az eleinte részletekbe menően készített naplót azonban alig egy héttel később abbahagyta, majd csak nagyon ritkán folytatta. A diéta folyamán, 1848. január közepéig csupán 5 alkalommal vette elő a naplót újra, s a dátumoknál néhány szóban rögzített egy-egy kevésbé lényeges eseményt. (Például hogy kinél ebédelt stb.) Igaz, hogy a felső tábla december 14. után kishíján egy hónapos szünetet tartott (csak január 12-én ült össze újra), mégis érdekes, hogy feljegyzései hirtelen megszakadnak. Hogy miért hanyagolta el a naplóvezetést, nem tudjuk, valószínűleg azért, mert gondolatait egyéb feljegyzések formájában rögzítette. E néhány lapos naplófüzetet mégis érdemes fellapozni, egyrészt azért, mert eddig talán ismeretlen apró részletekkel szolgál az 1847-48. évi országgyűlés megnyitásáról, másrészt, mert már ezekből a bejegyzésekből kitűnik Rimely személyiségének és politikai felfogásának néhány vonása.

17 13 Pl. 1848-ban az eseményeket utólag magyarázó Rimely soraihoz odaírta: „No ez felér a hazaárulással!" Másutt: „Mikor írhatta e nyomorúságokat? 1852 táján." Rimely-önéletrajz, 66., 90. p. stb. A kiegészítéseknél Kruesz többször is jelezte, hogy saját utólagos megjegyzéséről van szó. ld. még erről: Sólymos, 1997. 87. p. 14 Ezúton mondok köszönetet Tóth Péternek a latin fordításban nyújtott segítségéért. (F.Cs.) 15 Marczius Tizenötödike, 1848. 193. sz. (október 27.) 778. p. 16 Sörös, 1916/b. 637. p. 17 Rimely-iratok, sz.n. Az országgyűlés 1848. március 15. előtti szakaszának ismertetéséhez leginkább használtuk: Pompéry-napló.; Lónyay-napló (1896); Irányi-Chassin, (1989); Vörös, 1980.; ül. további részletes hivatkozások nélkül Barta István bevezető tanulmányát: KLÖM. XI. 5-82. p.; stb. A nádorválasztásról és válaszfelirat főrendi