Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen
A főapát őszinte tisztelettel viseltetett az uralkodóház iránt, mely valamennyi V. Ferdinándról illetve kíséretéről szóló megjegyzéséből kitűnik. Részletesen leírta például, hogy az uralkodói pár november 11-én délután gőzhajón érkezett Bécsből, és a pozsonyi sétatéren szép emelvényt állítottak tiszteletükre. 18 Aznap országos ülést is tartottak, melyet István főherceg nyitott meg, aki azonban hamar el is távozott, mert megjött az alsótábla azon üzenete, hogy a nádomálasztással kapcsolatos királyi leiratot ne nyissák fel, hanem - a politikai közvélemény általános óhajának megfelelően - azonnal kiáltsák ki nádornak Istvánt. A november 12-i országos ülésről szóló beszámolóját Rimely az udvarnál tisztelgő országos küldöttség ismertetésével kezdte, kiemelve, hogy a szónok Scitovszky János pécsi püspök volt. Az országgyűlésre visszatérve az udvar válaszát hallgatták meg (a királynő latinul, Ferenc Károly főherceg azonban magyarul fogadta a rendek hódolatát, „mi természetesen tetszett") majd a prímási palota kápolnájában tartott szentmise után Apponyi közvetítésével átadta a királyi előadásokat és a nádor-jelölteket tartalmazó levelet az országbírónak. Mind a kortársak, mind az utókor meg szokta jegyezni, hogy V. Ferdinánd - általános lelkesedést kiváltva 19 - ekkor magyarul szólt a rendekhez, Rimely pedig a „beszéd" egészét rögzítette: „Magyarország rendéit itt látni örvendek. Atyai szándékomat a királyi előadások mutatják. Fogadjátok bizodalommal." 20 A főapátból az őszinte öröm mellett az a konzervatív meggyőződés is kitört, miszerint ebből a „talán Szent István idejétől" nem tapasztalt gesztusból is látszik, menynyire komolyan gondolja az uralkodó a magyar nép boldog jövő felé vezetését. A valóban váratlan eseményt az országház termében a királyi előadások (propozíciók) felolvasása követte. A nagy érdeklődéssel várt előterjesztés a nádor választás mellett - a konzervatív stratégiának megfelelően - egy sor korábban felmerült tárgyat is javaslatba hozott, például a katonaellátás szabályozását, a szabad királyi városok rendezését, az örökváltság könnyítését stb., de nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a reformjavaslatok minél lassabban, a feudális kiváltságok minél több elemének változatlan fenntartásával valósuljanak meg. 21 Rimely a szokatlanul részletes királyi propozíciókban a konkrét törvényjavaslatok benyújtását (mint a rendek régi kívánságának megvalósulását) látta és így ünnepelte: „így iparkodik a jó kormány a nemzet óhajtását mindenben tölteni és szabadságában fenntartani". Miután az országgyűlés közfelkiáltással nádorrá választotta Istvánt (nem került sor a jelölvitájáról kitűnő: Molnár, 1996. 132-140. p. A november közepi eseményeket vö. még Széchenyi-napló (1982) 1176-1178. p. 18 Jellemző módon Irányi Dániel a november 11-16. közötti szertartásokat, az uralkodói pár tiszteletére tartott különféle ünnepségeket lényegtelen dolgokként visszaemlékezésében elmellőzte. Irányi-Chassin, (1989) 101. p. 19 Ld. pl. Irányi-Chassin, (1989) 100. p. 20 Közlését ld. még pl. KLÖM. XI. 300. p. stb. 21 Vörös, 1980. 1209-1210. p.; Pompéry-napló, 3v-4r.; a propozíciókat ld. Irományok, 1848. 5-7. p.; Irányi-Chassin, (1989) 101-102. p.; a konzervatív stratégiáról részletesen: Dénes, 1989.
