Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)
Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr
az, aki ragaszkodott a határszél védelméhez;ami nemcsak a szomszédos települések összehangolt védelmét akadályozta meg, hanem az előző levelében ajánlott napóleoni taktika alkalmazását is. Felszólította Görgeit, hívja fel ő is Perczeit a fohadszíntérre. Egyben kérte, Komáromban hagyjon valamennyi helyőrséget, s vonjon Győrhöz annyi erőt a balszámyról, amennyit lehet, mert ha valóban csak 11 000 embere van, akikből zászlóalj hiányzik, „úgy mivel fog ütközni Győrnél, vagy akárhol?" Kérte Görgeit, írja meg, mi a terve akkor, ha Győrnél csatát veszítene, s egyben figyelmeztette: ez esetben ne feledkezzék meg arról, „hogy Komáromnál szemközt a Duna jobb partján is vannak sáncaink. 210 " Ezen a napon még egy levelet írt Görgeinek. Ismét kérte, hogy a bal partról húzzon magához annyi erőt, amennyit lehet, s ha 8-10 napig tartja Győrt, „14-15 ezer ember segítséget kap, s a haza meg van mentve". Ha a bal parti erő túl gyenge lesz, a legrosszabb esetben is Komáromba vonulhat, „de ha Kegyed Győrből retirál, a nemzet szelleme lesz lehangolva, akkor a hazának alkalmasint vége lesz". Közölte, hogy Trencsénből Ferdinánd du Hamel de Querlonde alezredest lerendelte Galgóc felé, Perczeit felrendelte Pápához, máshonnan pedig 5000 embert vár. Mindenütt gerillacsapatok alakulnak, a Bakonyban népfelkelést parancsolt. Egy napi langyos eső vagy havazás, „s a tél most is mienk". 211 Ugyanezen a napon Kossuth írt Csánynak is. Megismételte szemehányásait a Lajta menti vereségekkel kapcsolatban. A Görgeihez írott levél szaggatott, ideges stílusát itt már nyugodtabb számvetés váltja fel. Kossuth szerint az a kérdés: hol jöhet az ellenség gyorsabban a fővárosnak. Véleménye szerint „a jobb parton, mert ha Győrnél csatát vesztünk, semmi sem tarthatja többé itt fel, míg a balparton folyókon kell átmenni, és ott van Komárom". Ha, ahogy Görgei írja, a bal parti sereg tartja a Vág-mentét, az mit sem ér, mert közben Windisch-Grátz a jobb parton levonul Pestig, „pedig nekem ahhoz már nincs bizodalmam, hogy Görgei eldarabolt kicsi seregével megverje Győrnél Windisch-Grátzet". A bal parton elég annyi erőt hagyni, hogy azt az ellenség rajtaütéssel be ne vehesse, „ostromolni bizon nem fogják most". Az erők bal parti állomásoztatását csak az igazolhatná, ha rögtön megvernék Simunichot. 212 Kossuth jól ismerte fel, hogy a cs. kir. fotámadás súlya a jobb partra esik; Görgei lehetőségeit azonban alaposan túlértékelte. Tegyük fel, hogy a tábornok feladja a balpartot. Az így nyerhető erő még mindig kevés lett volna ahhoz, hogy a siker reményében vegye fel a harcot Windisch-Grátz előnyomuló, mind létszám, mind minőségi fölényben lévő csapataival. A kemény téli időben pedig egyáltalán nem lehetett egyik pillanatról a másikra átdobni egyik partról a másikra a csapatokat. A Simunich 15 000 főnyi erejéről szóló hírek, valamint az a tény, hogy a cs. kir. csapatok a bal parton, Pozsony térségében is támadtak, arra mutatott, hogy sokkal 210 KLÖM XIII. 791-792. o. 211 KLÖM XIII. 793. o. 212 KLÖM XIII. 793-794. o.