Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - HERMANN RÓBERT: Görgei és Győr

felében érkeztek meg, de szíjazatot és tölténytáskát csak augusztus elején, Baján kapott az alakulat. A kiképzésben a Győrben lévő sorkatonaság is nyújtott némi se­gítséget. 8 A komáromi önkénteseket Győrben a nagyobbik laktanyában a városban állo­másozó 53. (Lipót) gyalogezred legénységével együtt szállásolták el. Június 13-án a honvédek összetűztek a horvát és szerb nemzetiségű sorezredi legénységgel. Az ok meglehetősen prózai volt: az őrálló sorkatona nem engedte be az önkénteseknek ételt hozó személyt. A katonaság riadót dobolt, de az odasiető Kaiser századosnak sike­rült lecsillapítania a szembenálló feleket. Az affér után a sorkatonaságot áthelyezték a kisebb laktanyába. 9 A zászlóalj tisztjeinek kinevezése másnap, június 14-én történt meg. Őrnaggyá a helyben lakó Horváth Dániel nyugállományú századost nevezte ki a nádor. Az ez­zel egy időben kinevezett tíz főtiszt közül kilenc aktív vagy rang megtartásával kilé­pett tiszt, illetve altiszt volt. A június 19-én kinevezett újabb kilenc tiszt közül hat volt korábban főtiszt, három altiszt vagy hadapród, s csupán egy nem szolgált a cs. kir. hadseregben. A tisztek között ott találjuk Görgei Artúr századost, Sztankó So­mát, a miniszterelnök hadügyi és nemzetőri titkárát, a honvédsereg fő fegyver­beszerzőjét, Máriássy Jánost, később az aradi önkéntes mozgó nemzetőri tábor pa­rancsnokát, a szabadságharc végén ezredest, Koróda Dénest, aki 1849. május 6-án Csurognál esett el, Kleinheinz Oszkárt, aki a I. hadtest vezérkari főnökeként halt hősi halált Buda ostrománál, Udvarnoky Bélát, a 7. honvédzászlóalj későbbi pa­rancsnokát, s az 5. zászlóalj későbbi parancsnokait: Tóth Józsefet, Alemann Lászlót és Skublics Istvánt. Az ekkor kinevezett 20 tisztből a szabadságharc végéig min­dössze ketten hagyták el a honvédsereget: Horváth Dániel őrnagy, és Forgách Jenő százados. 10 Görgei május végén érkezett Pestre. Több tiszttársa, Ivánka Imre, Nádosy Sán­dor és mások szolgáltak ekkor Batthyány környezetében, s ők hívták fel a miniszter­elnök figyelmét a tehetséges főhadnagyra. Június elején már naponta várta a kineve­zést. Június l-jén tanúja volt annak a jelenetnek, amikor az olasz legénységű 23. (Ceccopieri) gyalogezred egyik, a fővárosban állomásozó zászlóalja megtagadta az eskütételt a magyar alkotmányra; 11-én látta a Károly-laktanyánál az olaszok és a beszállásolt honvédek közötti összecsapást. 11 Közben június 9-én a nádor aláírta 8 Varsányi - Hetvényi 126. o. ' 9 Urbán Aladár, 1973. 287. o. 287. jz. 10 Az egyes tisztek életrajzait ld. Bona Gábor, 1987., Bona Gábor 1988. passim. A tisztek jellemzését ld. Nóvák - Szalay 98-99. o. Máriássy egyébként nem vonult be a zász­lóaljhoz, mert még a kinevezés napján áthelyezték a pesti 2. honvédzászlóaljhoz. Máriássy János: Visszaemlékezések az 1848-49. évi szabadságharc alatt végzett szol­gálataimra. S. a. r. Sugár István. - Máriássy János olmützi visszaemlékezései az 1849 nyári harcokra. S. a. r. Hermann Róbert. Bp., 1999. 31. o. 11 Görgey István, 1916. 342-343. és 350-355. o.; Urbán Aladár, 1993. 38-39. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom