Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

kun és a Hajdú kerületek szavazatjogával foglalkozott.

212 Az alsó tábla üzenetében Rimely azt kifogásolta, hogy a tervezetek a kerületek jövendő belszerkezetének kialakításáig ideiglenesen szabályozták azok tisztújítását stb., és kijelentették volna, hogy e törvényhatóságok országgyűlési szavazatjoga kizárólag az új (1848-as) törvényen alapszik. Rimely ezt az 1791/25. és 29. tc.-kben biztosított jogok megsértésének nevezte, „mit tenni ítéletem szerint egy alkotmányos országban, mely mindenkinek törvényesen nyert jogait szentül és sértetlenül fenntartja, nem szabad, nem lehet" - írta. Gyürky Pálhoz, Krassó megye ellenzéki főispánjához csatlakozva indítványozta, hogy a rendek álljanak el a belrendezés és a régi törvényekben biztosított szavazatjog összekapcsolásától. A végül elfogadott törvényszövegek az inkriminált bevezetést nem tartalmazták, viszont kifejezésre juttatják, hogy minden korábbi rendelkezés csak akkor marad hatályban, ha az új törvénnyel tartalma nem ellentétes.

213 Az áprilisi törvények 11-én történt elfogadását követő további eseményekkel (az 1848 tavaszi egyházi mozgalmakkal, Rimely szerepével a 48-as püspöki karban, továbbá a főapátnak a népképviseleti országgyűlésen keletkezett terjedelmes feljegyzéseivel, az Eötvös vezette minisztériummal folytatott levélváltásaival, illetve 1849es szerepvállalásával más levéltárak vonatkozó állagait is feldolgozva) jelen tanulmány folytatásában foglalkozunk. 212 Rimely-iratok, sz.n. 213 Ld. 1848/25-26. te. MT. 1836-1848. 249-251. p.