Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 22/2000 (Győr, 2000)

Tanulmányok - FAZEKAS CSABA: Rimely Mihály pannonhalmi főapát az 1847-48. évi országgyűlésen

FÜGGELÉK A szövegek közlésénél az alábbi elveket követtük: Rimely kézzel írott saját feljegyzéseit mindenkor normál (kurrens), aláhúzással történt kiemeléseit dőlt (kurzív) betűkkel szedtük, csak a nyomtatványok (törvényjavaslatok, röpívek) eredeti - nem Rimelytől származó - szövegei szerepelnek kövérített (bold) típussal. Az ezekben szereplő utólagos - minden bizonnyal Rimely kezétől eredő - aláhúzásokat szintén kurziváltuk, az általa tett beszúrásjeleket (pl. hiányjeleket, törtvonalakat, pluszjeleket stb.) egységesen -gal adtuk vissza. Amikor Rimely külön lapon terjedelmes megjegyzést fűzött egy szövegrészhez, akkor azokat általunk alkalmazott szögletes zárójelek közé iktatott számokkal ([1], [2] stb.) jelölve közöljük. A főapát kezétől származó eredeti mondatoknál a minél pontosabb szöveghűségre törekedtünk, csak a nyilvánvaló elírásokat korrigáltuk, esetleg [ ] közé tett szövegrésszel kiegészítettük. (Értelemszerűen eltekintettünk a kevésbé lényeges, apró megjegyzések feltüntetésétől.) Igyekeztünk ugyan minden esetben megtartani az eredeti betűformákat, azonban - már csak az olvasmányosságra való tekintettel is - nem a betűhív rekonstrukcióra, hanem az eredeti hangzás visszaadására törekedtünk, a beszédvázlatoknál megtartottuk a szövegek esetleges stilisztikai fésületlenségét.

214 Egyes gyakori esetekben következetesen egyszerűsítettük a betűformákat (cz helyett c-t; dupla ly helyett szimplát írtunk, például a bármely, amely stb. szavakban), illetve elhagytuk a névelők, kötőszók mellett alkalmazott '-kat (a' helyett a, 's helyett s stb.) A gyakran alkalmazott latin szavaknál megtartottuk az idegen írásmódot, kivéve az elmagyarosodott köznyelvi formákat, pl. ministerium - minisztérium stb. Ha Rimely a nyomtatványokban hosszabb szövegrészeket megjegyzés nélkül hagyott, akkor azokat - a szöveg értelmének fenntartása mellett - [...] jelöléssel kihagytuk, hasonlóan a további, terjedelmi okok miatt szűkített részekhez. A dokumentumokban gyakran előforduló rövidítések: k.; kir. - királyi p.o. - példának okáért kegy. - kegyelmes sat. - satöbbi, stb. MFR. - Méltóságos Főrendek KR., TKR. - (Tekintetes) Karok és Rendek o.gyűlés, orsz.gyűlés, orsz.gyűl. - országgyűlés t.c, t.cikk., törv.cikk. - törvénycikkely O.Ex.; O.Excell. - őexcellenciája A követett eljárásunkról ld. pl.: Hermann, 1998. stb.