Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta

MOLNÁR LÁSZLÓ GYŐR VÁROSA ÉS A POSTA Apám emlékének Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1598. március 29-én szabadult meg a győri vár a négy éves török megszállástól, amelynek során dúlták a helységet és pusztították polgárait. Az évforduló érdemes arra, hogy a nagy múltú püspöki székhely, szabad királyi város postatörténetéről megemlékezzünk. A várost és építésének történetét feldolgozó monográfiák egy-egy alkalommal említést tesznek a középkortól kezdődően a postáról, hírközlésről. Mindazonáltal ezideig még kísérlet sem történt arra, hogy a földrajzi fekvésénél fogva évszázadokon keresztül jelentős település — Győr — postatörténetét feldolgozzák, publikálják. A levéltári és múzeumi kutatások lehetőségével élve teszünk kísérletet ez alkalommal arra, hogy az évszázadok postai vonatkozású történéseit összegyűjtsük és jelen tanulmány keretében ismertessük. Győr nem az egyetlen pannóniai város, amelyen régen postaút vezetett és ma is az vezet keresztül, ezért szerves része Magyarország mindenkori postatörténetének. A középkortól kezdődően, a török hódoltság időszakában, a Habsburg birodalom postaszervezetében, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc rövid időszakában független magyar postaként, majd az abszolutizmus évtizedeiben, végezetül az 1867-es kiegyezést követően, amikor az önálló magyar posta létrejött, Győr szerepe figyelmet érdemlő. Kutatásaim, alapjaiban három forrásra támaszkodtak: —A magyar posta történetével foglalkozó két jelentős feldolgozásra; Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp. 1926., Heincz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai. Bp. 1937. Mindkettő szakmai vonatkozásban alapvetőnek tekinthető. A KÖZÉPKOR A magyarországi hírközlésnek, postatörténetnek kiemelkedően jelentós helye az ókori időktol kezdődően Győr (Arrabona) vára, városa a Duna és a Rába találkozásánál. Ezt az ókortörténeti kutatások bizonyítják.

1 A terület a népvándorlás és a honfoglalás idején is lakott, az államalapítást követően megbecsült. A győri püspökséget még I. (Szent) István (1000-1038) 1009-ben alapította, amivel kezdetét vette a vár fejlődése és a város eseményekben nem szűkölködő, közel ezer esztendős története. Ez időtől a kelet-nyugat irányú útvonal Budáról vagy Székesfehérvárról Bécs irányában Győrön át nyugatra haladt. Történeti források igazolják, hogy az utat folyamatosan használták királyi futárok és azok Győrön utaztak keresztül.

2 A magyar történelem számontartott középkori eseményei: országgyűlések, királynői koronamenté-