Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
GYŐR MÚLTJA - Molnár László: Győr városa és a posta
sek, királyi táborozások helyei a vár és a Váralja épületei. Ezekkel egyértelműen összefüggő a hírvitel, a királyi futárok működése. A középkori magyar királyi futárszolgálat az udvarhoz tartozó szervezet, amelynek folyamatos működését ispánok felügyelték és irányították. A XII. századból ismert: Mihud, a magyar királyi futárkövetek ispánja 1165-ből, aki az uralkodó III. István (1162-1172) kedvelt embere volt. A következő századból a királyné futókövetének udvari parancsnoka Miklós nevezetű személy volt. E helyen azért érdemel a többi között kiemelést, mert Mária királyné — a görög császár lánya — IV. Béla (1235-1270) felesége. A görög császári udvarral való folyamatos kapcsolat fenntartásában a futókövetek parancsnokának jelentős szerepe volt. Ugyancsak a XIII. századból ismert futóköveti ispánok: Pobor és Terestyén (németesen Tristan). 3 A példák bizonyítják a futárszolgálat fontosságát, a szervezet működését. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy közülük bármelyik is megfordult volna a győri várban, de nagy a valószínűsége annak, hogy a királyi futókövetek nem kerülték el a várat küldetéseik során. A későbbi korokban is, egészen a mohácsi csatáig működött a királyi futárszolgálat, a korai időktől hadiútnak tekintett vonalon kelet-nyugat irányban, aminek a középpontjában fekvő Győr mindvégig jelentős szerepet játszott. Különösen attól kezdődően így volt ez, hogy V. István (1270-1272) 1271-ben városi rangot adományozott a településnek. A hírközlés fontosságának hiteles eseménye, hogy az előbb említett Pobor István, aki állandóan a királyi udvarban tartózkodott, jelen volt azon az eseményen, ahol az akkor uralkodó IV. Béla 1263-ban kibékült az őt majd trónon követő V. Istvánnal. Az ispán akkor az előkelő országnagyok között szerepelt. 4 A vár és város jelentőségének bizonyítója, hogy falai között három országgyűlést is tartottak, Zsigmond (1387-1437) király Pozsonyból Győrbe helyezte a királyi harmincad szedésének helyét, a várban őrizték a Szent Koronát 5 , hogy csak néhányat említsünk a középkorból. A XVI. század előtt az utazás általában lóháton történt váltott lovakkal a közlekedő postavonalakon, ahol az utast, ugyancsak lóháton legény, (postalegény) kísérte. A kocsin való közlekedés sem ismeretlen ebben az időben, amiként az a Pozsony város levéltárában őrzött 1439-1441. évi német nyelvű számadáskönyvekből kiolvasható. A pozsonyi polgárok közül néhányan személyszállításra szekereket tartottak. Ezeken Bécsbe, Bécsújhelyre, Győrbe, Komáromba, Sopronba, Fehérvárra vállalták 9-10-13 személyből álló társaságok szállítását. 6 Ez a fajta tevékenység a középkorból a postatörténet részének tekinthető, megelőzve a XVIII. századi delizsánsz-járatokat, és Győr ebben is szerepel, ahol rövid pihenésre, lóváltásra lehetőség nyílott, beleértve a győri polgárok utazását is. Egy rövid időre királyi székhely volt, amikor Mátyás (1458-1490) Frigyessel való alkudozásai idején 7 a várban tartózkodott. Adatok ez idáig ugyan nem ismeretesek, de valószínűsíthető, hogy a megegyezés feltételeit királyi futárok vitték és hozták Győrbe a királyhoz, vagy Visegrádra, Budára. Mindez a hadiúton történt, a már azidőben létesített lóváltóhelyek, fogadók igénybevételével.
