Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

RECENZIÓ - Márfi Attila: Győr története a kezdetektől napjainkig

kutatások eddigi eredményeit. A jelesebb régészek és ásatások, valamint az első régészeti gyűjtemények sorsáról is képet kaphatunk a rövid bevezető sorokban. A tárgyi emlékekben viszonylag gazdag római kor, s a népvándorláskor leletei közül is kiemelkedő avarkori temető jelentőségéről is beszámol a szerző. Eloszlatva azokat a kezdeti feltételezéseket is, amelyeket az újabb kutatási eredmények cáfoltak meg. A római és kora középkori település legjelentősebb objektumairól (római kori castrum, a 10. századi ispáni vár-, illetve váralja) és a régiót érintő fontos úthálózatról, s azok funkciójáról is képet kaphatunk az írás nyomán. Ugyanakkor sorra veszi az egykori település árpádkori tárgyi emlékeit, a jelentősebb településrészeket és azokat a középületeket is, mélyek a magyar honfoglalást követően épültek, mint a Szent István alapította győri püspökség székesegyháza, vagy a leleteiben és egykori funkciójában is jelentős, 10. században emelt tárház. A 13. században megindult nagyobb arányú építkezésekről — városrendezési munkálatokról és az erődítményrendszer kialakulásáról nyújtott képpel már annak a városnak az arculata bontakozhat ki előttünk, melynek történetét, azaz egyes részterületeit az ezt követő tanulmányok mutatják be. A régészeti összefoglalót egy olyan figyelemreméltó egyház- és kultúrtörténeti tanulmány követi, melynek szerzője Csóka Gáspár pannonhalmi alperjel és leVéltároSy„A szerzetesrendek szerepe Győr tudományos, oktatási és kulturális életében" címet viselő írás a Magyarországon elsőnek mégjelent úgynevezett monasztikus szerzetesrendek rövid ismertetésével foglalkozik. Majd részletésebben tárgyalja a kolduló rendek megjelenéséhez köthető egyházi és a kulturális életben lezajlott változásokat. Sőt Jacques Le Goff francia és Fügedi Erik magyar történész megállapításaira hagyatkozva olyan köztorténeti összefüggéseket is megemlít, amik a feudális kori Európa nagyvárosaiban tapasztalható gazdasági-társadalmi változások és az egyházi reformok egymásrahatását is jelentették. Ezt követően sorrá veszi azokat a rendi közösségeket, melyek működésük nyomán Győr egyházi és kulturális életében szerepet kaptak. így a 13. század elején itt megtelepült domonkosok kolostor alapításának máig vitatott időpontjáról és a helyi szellemi életbén betöltött, szerepükről nyújt képet. A Í6. századig nyomon követhető szerzetesrend jelesebb egyéniségeit is felvillantja a tanulmány, bár nem a teljesség igényével. Vázlatos, de nagyon érdekes összefoglalót olvashatunk a másik 13. században megjelent rendről, a ferencesekről, akiknek hitéletéről, jelesebb képviselőiről és rendházaik építéstörténetéről kapunk ismereteket; A kora középkor harmadik jelentősebb rendje, amely Győrben megtelepült, a Johanniták lovagrendje, amely hatással volt az egyházi életre. Ezután a szerző a 17. századtól megjelenő szerzetesrendek Győrött kifejtett tevékenységét vázolja fel. Ebben a felsorolásban nagyobb teret szentelt a jezsuitáknak az oktatás és az ellenreformáció diktálta hitéletben betöltött szerepükről, valamint templomuk felépítésének főbb szakaszairól. A jezsuiták által fenntartott iskola (gimnáziumi és akadémiai tagozattal) szervezeti változásairól és a régióban kisugárzó szellemi. hatásáról'-olvashatunk' részletesebben. •Ai'.újkorban.'kiépült rendekről, így á karmeliták, a kamillánusok, az orsolyiták, a bencések és az irgalmas nővérek győri szerepéről is megemlékezett á szerző, működésük vázlatos bemutatásával.