Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)
RECENZIÓ - Márfi Attila: Győr története a kezdetektől napjainkig
GYŐR TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Győr Megyei Jogú Város Levéltára megalakulását követően felvállalta, illetve folytatta a város történetét bemutató tudományos igényű kötetek, forráskiadványok és monográfiák kiadását. A Győri Tanulmányok címmel_megjelentetett tudományos szemle a Győri Városi Levéltár létrejöttével új köntösben, modern arculattal és változatos szerkesztői koncepcióval igyekszik Győr múltját az érdeklődók elé tárni. A hagyományosnak mondható és évente megjelentetett tanulmányköteteken kívül például fontos megemlíteni a sorozat 18. számú kiadványát, amely két kötetben tárja fel és ismerteti meg az olvasóval a vidék legerősebb 1956-os forradalmi központjának, Győrnek legfontosabb történelmi forrásait és dokumentumait. Figyelemre méltóak a városi levéltár azon törekvései is, melyek azt célozzák, hogy önállóan és társintézményekkel közösen rendezett igényes kiállítások tárgyi anyagának bemutatásával, valamint országos hírű tudományos konferenciák megtartásával ismertessék meg Győr és hatókörzete történeti múltját. És most itt a legújabb kezdeményezés is, az 1997-ben útnak indított és a remények szerint sorozattá érlelődő Városi Levéltári Füzetek, melynek l-es számú kötete a város miUecentenáriurni előadássorozatának nyomtatásban is megjelent változata. A „Győr története a kezdetektől napjainkig" címet viselő várostörténeti kiadvány, illetve az ismeretterjesztő előadások alapgondolata a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központtól származott. Melyhez később csatlakozott a Győri Városi Levéltár és a TIT Pannon Egyesület Győri Szervezete is. A közel fél éves rendezvénysorozat célja az volt, hogy a győri tanulóifjúság megismerhesse és történelmi tanulmányai sorában elhelyezhesse a nagymúltú város jelesebb történelmi eseményeit. A dicséretre méltó vállalkozáshoz sikerült olyan egyéniségeket megnyerni, akik a maguk szakterületén már hosszabb ideje és eredményesen foglalkoztak a város történetének egyes területeivel. A rangos szerzőgárda gerincét történész-levéltárosok adják, az építészet, a régészet, a néprajz és a földrajztudományok elismert, helyi képviselői mellett. A szerzők alapos és legújabb kutatási eredményeiket is összegezhették a kurzus hallgatósága előtt. Ezért az ismeretterjesztő előadássorozatnak indult kezdeményezés keretein túlnőve olyan kötetté érlelődött, amely nemcsak összegzi a város köztörténetének jelentősebb állomásait, hanem egy-egy történelmi aspektuson keresztül eddig fel nem tárt ismereteket is közöl. A tanulmánykötet nem monografikus igényű, mégis kronológiai sorrendet tartva a magyar írásbeliség megjelenésétől napjainkig követi a város történetét. A történettudomány olyan rokon szakterületein keresztül pedig, mint a néprajz-, földrajztudomány és a régészet, több ezer évet átölelő korszakok történetét ismerteti. Mindjárt az elején egy ilyen jellegű szintézis vezeti be a várostörténeti kötetet: Tomka Péter győri régész „Győr a régészeti ásatások tükrében a kezdetektől a középkorig" című értekezésében arra vállalkozott, hogy a legelső, neolitikumból származó leletektől egészen az V. István által adományozott (1271) városi kiváltságok eléréséig felvázolja a folyók menti település több ezer éves múltjának főbb szakaszait. Ennek jegyében röviden ismerteti a győri régészeti