Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 21/1998 (Győr, 1998)

RECENZIÓ - Márfi Attila: Győr története a kezdetektől napjainkig

GYŐR TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Győr Megyei Jogú Város Levéltára megalakulását követően felvállalta, illet­ve folytatta a város történetét bemutató tudományos igényű kötetek, forráskiad­ványok és monográfiák kiadását. A Győri Tanulmányok címmel_megjelentetett tudományos szemle a Győri Városi Levéltár létrejöttével új köntösben, modern ar­culattal és változatos szerkesztői koncepcióval igyekszik Győr múltját az érdeklődók elé tárni. A hagyományosnak mondható és évente megjelentetett tanulmányköte­teken kívül például fontos megemlíteni a sorozat 18. számú kiadványát, amely két kötetben tárja fel és ismerteti meg az olvasóval a vidék legerősebb 1956-os forra­dalmi központjának, Győrnek legfontosabb történelmi forrásait és dokumentumait. Figyelemre méltóak a városi levéltár azon törekvései is, melyek azt céloz­zák, hogy önállóan és társintézményekkel közösen rendezett igényes kiállítások tárgyi anyagának bemutatásával, valamint országos hírű tudományos konferenciák megtartásával ismertessék meg Győr és hatókörzete történeti múltját. És most itt a legújabb kezdeményezés is, az 1997-ben útnak indított és a remények szerint soro­zattá érlelődő Városi Levéltári Füzetek, melynek l-es számú kötete a város miUecentenáriurni előadássorozatának nyomtatásban is megjelent változata. A „Győr története a kezdetektől napjainkig" címet viselő várostörté­neti kiadvány, illetve az ismeretterjesztő előadások alapgondolata a Petőfi Sán­dor Városi Művelődési Központtól származott. Melyhez később csatlakozott a Győri Városi Levéltár és a TIT Pannon Egyesület Győri Szervezete is. A közel fél éves rendezvénysorozat célja az volt, hogy a győri tanulóifjúság megis­merhesse és történelmi tanulmányai sorában elhelyezhesse a nagymúltú város jelesebb történelmi eseményeit. A dicséretre méltó vállalkozáshoz sikerült olyan egyéniségeket megnyerni, akik a maguk szakterületén már hosszabb ideje és eredményesen foglalkoztak a város történetének egyes területeivel. A rangos szerzőgárda gerincét történész-levéltárosok adják, az építészet, a régészet, a nép­rajz és a földrajztudományok elismert, helyi képviselői mellett. A szerzők alapos és legújabb kutatási eredményeiket is összegezhették a kurzus hallgatósága előtt. Ezért az ismeretterjesztő előadássorozatnak indult kezdeményezés keretein túl­nőve olyan kötetté érlelődött, amely nemcsak összegzi a város köztörténetének jelentősebb állomásait, hanem egy-egy történelmi aspektuson keresztül eddig fel nem tárt ismereteket is közöl. A tanulmánykötet nem monografikus igényű, mégis kronológiai sorrendet tartva a magyar írásbeliség megjelenésétől napjain­kig követi a város történetét. A történettudomány olyan rokon szakterületein keresztül pedig, mint a néprajz-, földrajztudomány és a régészet, több ezer évet átölelő korszakok történetét ismerteti. Mindjárt az elején egy ilyen jellegű szintézis vezeti be a várostörténeti kötetet: Tomka Péter győri régész „Győr a régészeti ásatások tükrében a kezde­tektől a középkorig" című értekezésében arra vállalkozott, hogy a legelső, neoli­tikumból származó leletektől egészen az V. István által adományozott (1271) városi kiváltságok eléréséig felvázolja a folyók menti település több ezer éves múltjának főbb szakaszait. Ennek jegyében röviden ismerteti a győri régészeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom