Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

JOGTANÍTÁS MÚLTBAN ÉS JELENBEN - Mezey Barna: Egyetemek és jogakadémiák

Tananyag az egyetemi oktatáshoz hosszú ideig nem állt rendelkezésre. Az első hazai jogi tankönyv Huszti András nevéhez fűződött (1742, Nagyszeben), majd néhány évre rá Huszty István tette közzé Jurisprudentia practica-ját (1745). Ettől fogva hosszabb ideig e munka képezte az írott tananyagot az egyetemen. 27 A Ratio Educationis által is favorizált egyetemi szintű képzés az oktatási reformot követően ugyan szabályozott mederbe terelődött, s a kormányzat támogatását is élvezte^ a polgári átalakulásig nem tudott a jogászképzésben meghatározó szerephez jutni. A kiegyezést követően a még az elmúlt században Pest-Budára telepített egyetem mellett megnyílt a kolozsvári egyetem 1872-ben, majd hosszú vajúdás után döntés született a harmadik egyetem, a debreceni (1911) megnyitásáról is. Néhány esztendőre rá már hallgatókat fogadott a pozsonyi universitas (1914), melyet rövid budapesti működése után 1921-ben ideiglenesen Pécsre telepítettek át. A két háború között kezdte meg az oktatást a Kolozsvárról előbb Budapestre, majd Szegedre telepített egyetem (1921).29 A jogásztúltermelésre történő hivatkozással a debreceni jog- és államtudományi kar működését 1949-ben további intézkedésig felfüggesztették. Ezzel a budapesti, pécsi és szegedi karok maradtak a jogászképzés otthonai. A jogászképzés egyetemi szintű intézményi tablóján csak évtizedek múltán történt némi változás. Politikai és szakmai berkekben folyó hosszú és heves vita után a hetvenes évek végén a kormányzat a debreceni kar újjáélesztése helyett a miskolci MNME állam- és jogtudományi karral történő bővítése mellett döntött (1981). A miskolci kar dinamikus fejlődését jelzi, hogy 1994-ben a debreceni egyetemmel közösen, kihelyezett tagozatként újraindította a debreceni jogászképzést is. Az 1989. évi politikai változások érlelték meg a felekezeti jogi oktatás feltámasztásának lehetőségeit. 1994-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen (Kecskemét), 1995-ben pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (Budapest) indult meg a felsőfokú jogi képzés. Évtizedes előzetes szervezés után ugyancsak 1995-ben fogadta az első hallgatókat Győr is: az egykori győri jogakadémia emlékét ápoló Széchenyi István Főiskola és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közös Oktatási Intézetében is megkezdődött a jogtanítás. 1996 újabb változásokat hozott. Az év szeptemberében Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem önálló állam- és jogtudományi intézetében kezdetét vette az oktatás. Hírek szerint megindul a képzés a JPTE kaposvári kihelyezett tagozatán (Jogtechnikusképzés"), s szervezői bizakodása alapján hamarosan feléledhet majd a pápai jogakadémia. T.: A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jog- és államtudományi karának ismertetése 1667-1896. ^ Csizmadia A.: A hazai jog oktatása a XVIII. század második felében és Huszty István Jurisprudentia practica-ja, In: Jogi emlékek és hagyományok, Budapest, 1981., 209.o. 28 Finánczy E.: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, Budapest, 1899.; Molnár A: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században, Budapest, 1881., 29 Magyary Z.: A tudományegyetemek. In: A magyar tudománypolitika alapvetése, Budapest, 1927., 175. skk.o.