Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Gönczi Katalin: A jogképződés és a jogalkotás problematikája a középkori jogfejlődés tükrében
a megerősítés jogát. 18 IV. László 20 év múltán ezt a szabadságot az alábbi módon erősítette meg: nem kényszerítjük rá a közösségre a saját jelöltünket, hanem szabadon gyakorolhatja a közösség a bíróválasztás jogát. A megerősítő privilégiumi rendelkezés tónusából a norma érvényesülésének hiányára következtethetünk. A privilégium kiadása nem jelentett garanciát az adományozott jog gyakorlására, a norma tényleges érvényesülése az adományozó mindenkori tetszésétől függött. Az autonóm jogalkotás intézményeinek keletkezésénél irányítsuk figyelmünket a városi statútumok keletkezésére. A középkori városi jog legfrissebb rétegének létrejöttéhez az elméleti alapok megteremtése elsősorban Wilhelm Ebei munkásságához fűződik. A század első felének conjurációs elméletét, mely Max Weber városszociológiájának, Hans Planitz és Edith Ennen várostörténeti műveinek egyik központi kérdését képezte, Wilhelm Ebei összegezte a városi jog érvényesülésének alapjáról szóló, 1958-ban megjelent kiemelkedő jelentőségű írásában. 19 A városi jog érvényesülésének alapjául a coniuratio, a városurasággal szembeni esküvel megpecsételt polgárszövetség szolgált, így a statutáris jogalkotás eredményének érvényesülését is a városi polgárság szövetkezése alapozta meg. A coniuratio megalakulásánál ugyanis tagjai esküvel pecsételték meg az összetartozást, s később a közösségi szabályokra tett fogadalommal újították meg esküjüket, mely egyben a jogrend megújítását is eredményezte. 20 Az alkotmányos rend megerősítésének példáját a budai polgárság jogéletéről szóló feljegyzésből is nyomon követhetjük. A 15. század elején korafelnémet nyelven írott Budai Jogkönyvben, melynek magyar nyelvű szövegkiadását örvendetes módon tervbe vették, a város alkotmányos rendjéről szóló első fo részében találunk a szövetkezéshez hasonló jogintézményt. A budai bíró és a tanács hivatali évének végén a polgárközösség „köszönetnyilvánítása", hivatali cselekményeik megerősítése is az eskühöz hasonló szimbolikus akaratnyilatkozatként értékelhető, mely a statútumok kötelező erejét adta. A középkori város alkotmányos életében is előrevetül tehát az alkotmányos felhatalmazás, mely a modern társadalmakban a jogalkotó hatalmat keletkeztette. Ezért az Ebel-i gondolat, miszerint a középkori város a modern államiság miniatúrája, a modern értelemben vett államiság melegháza, ebben a viszonylatban is értelmezhető. A középkori jogfejlődésből a nemzeti jog főbb forrásainak vizsgálata során azonban megállapítható, hogy az általános érvényt, a norma kötelező erejét nemcsak a döntés alapozza meg. A közösség tudatában élő elképzelések is a jogi norma általános elfogadottságát eredményezték. Példaként említeném a római jog legitimitását a Német Római Birodalomban, melyet évszázadokon át a Római Birodalom folytonosságába vetett hit alapozott meg. Buda jogfejlődéséről legújabban 1. Gönczi Katalin: Ungarisches Stadtrecht aus europäischer Sicht. Die Stadtrechtsentwicklung im spätmittelalterlichen Ungarn am Beispiel von Ofen Frankfurt/M., 1997. Ebel, Wilhelm: Der Bürgereid als Geltungsgrund und Gestaltungsprinzip des deutschen mittelalterlichen Stadtrechts. Weimar, 1958. Uő: Die Willkür. Eine Studie zu den Denkformen des älteren deutschen Rechts. Göttingen, 1973. Bővebben 1. Gönczi: Ungarisches Stadtrecht, 157.1.
