Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Gönczi Katalin: A jogképződés és a jogalkotás problematikája a középkori jogfejlődés tükrében

A középkor döntó' módon szóbeli jogi kultúrájában az írásba foglalás ténye, rögzítettsége is a norma legitim voltát alapozta meg. A jog szóbeli átörökítésének viszonyai között az egyes különjogok gyakorlásánál egy kiemelkedő jelentőségű kiváltságlevélre való hivatkozás is az általános érvényt biztosította. Mindez a magyar városfejlődés szempontjából különös jelentőséggel bíró fehérvári telepesszabadságok példáján jól megfigyelhető. A XII. század folyamán beköltözött, származásukat tekintve elsősorban vallon hospesek szabadságának általános érvényét IV. Béla király megerősítő kiváltságleveléig egy elveszett Szent István-i oklevélből származtatták.

21 Az államalapítóra való hivatkozás volt az a „varázspalást" — idézve Eckhart Ferenc metaforáját,

22 mely az általános elfogadottságot biztosította. Ez a kérdés egyúttal a középkori hamisítások érdekes problematikáját veti fel, melyre az európai és a magyar jogtörténet számos példával szolgál. A középkori nemzeti jog főbb forrásainak s a normarendszer kötelező erejének vizsgálatát összegezvén megállapíthatjuk, hogy a döntésen kívül a jogi hagyomány is a norma érvényesülését alapozta meg. A középkori európai jogfejlődés színes palettája azonban a római és a kánonjog forrásainak vizsgálatával ragadható meg a maga teljességében, mely a jelenkori kutatások előtt áll. 21 Létezett ugyan egy Fehérvárt érintő Szent István-i oklevél, ennek címzettje azonban a fehérvári káptalan volt. 22 Eckhart: Magyar alkotmány- és jogtörténet, 184.1. Ü4