Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)
A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Szádeczky-Kardoss Irma: A jogi szaknyelv történeti kutatási szerepe
gondozást és ápolást nyújtó lakóépület", .... Ezek a hibák nemcsak a mosolyogtató együgyűségükkel üdítenek, hanem azzal is, hogy a primitívségük legalább kárt vagy bosszúságot nem okozott a polgároknak. Bár az kétségtelen, hogy az állam, mint jogalkotó tekintélyét sem növelték kifejezetten. Sőt! De nézzünk egy ma hatályos példát is. A Btk. 290. § (1) bek. c/ pontja szerint csődbűntettet kövét el az is, „aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén ... az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezd, ... és ezzel a hitelezői kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja". Márpedig ezt a bűncselekményt, ahogy itt írva van, nem lehet elkövetni. Csak úgy, minden egyéb distinkció nélkül veszteséges üzletet „kezdeni" nem lehet! Mert az üzlet veszteséges volta nem kezdeti tényező, hanem eredmény, következmény. Még akkor is, ha hozzátesszük, hogy „az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon", mert ez ugyanis nem azt jelenti, amit itt logikailag jelentenie kellene: a veszteségesség előre látható, netán gondatlanul előidézett, illetve eshetőlegesen vagy szántan szándékolt voltát. Önmagában az „ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon" való üzletkezdés itt azért sem pótolja az előreláthatóság és a szándék-relevanciák hiányát, mert egyrészt önmagában az ésszerűtlen gazdálkodás puszta tehetségtelenség eredménye is lehet, másrészt a § összes többi alpontjában olyan magatartások vannak felsorolva, amelyeket a hitelezők (követelésének vagy igényének!) kielégítését 26 meghiúsítandó, csak szándékosan lehet elkövetni.. Ennek a pontnak viszont a megfogalmazása magát az elkövetési módot teszi - tenné - kvázi eredménybűntetté. S ezen nem változtat az sem, hogy a joggyakorlat, a judicium ösztönével és a hibás szövegek sokaságán szerzett rutinnal, ám nem kevés nyelvi önkénnyel úgy értelmez, hogy végül is kisegíti önmagát ennek a cseppet sem jelentéktelen nyelvi hibának a következményeiből. Szükségtelen tovább sorolni a hibákat, hiszen nem csupán ezek, hanem a joggyakorlati következmények társadalmi visszhangja is rendszeresen jelzi a gyakoriságot és a súlyt. A parlamenti jogalkotásnak a gyors és gyakori módosításba torkolló tevékenysége - a gyors és gyakori módosítás szükségessége - is az esetek legtöbbjében a nyelvi hiányosságok gyakoriságát és következményeinek súlyát jelzik. Igaz ugyan, hogy ezt a szakma az esetek legtöbbjében nem nyelvi hiányosságként észleli, hanem amolyan szerkesztési műhibává értékeli fel, de aki a nyelvi hiányosságok természetét jól ismeri, az tudja, hogy az eredendő nyelvi igényesség, a nyelvi pontosság a nyelvi és szakterminológiai logika segítségével, az úgynevezett szerkesztési mulasztások, hézagok vagy átfedések és ütközések, s egyéb áttekintési nehézségek előfordulását is igen sok esetben megelőzi, ... visszatart ezen hibák elkövetésétől. 26 Sajnos a ,Jxitelezők kielégítése", vagy Jogosult kielégítése" ma már általánosan bevett fordulata mind a polgári, mind a büntető jogalkotásnak. Valójában az igény, követelés kielégítése fejezi ki pontosan a jogi tartalmat. Évtizedekkel ezelőtt még így fogalmazott a „szemérmes" jogalkotó, mára azonban - úgy látszik - sikkesebb e pongyolán sikamlós kétértelműség.
