Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Takács Imre: Az alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről

normakontroll lehetőségét, nem számolva azzal, hogy ennek gyakorlásával az alkotmánybíróság a politikai viták közepébe kerül. Visszatérve az alkotmánybíróság döntéseinek alapját képező alaptörvény szükségességéhez, a magyar helyzet sajátossága az, hogy egy átmeneti időre szánt alkotmánytörvényt kell az alkotmánybíróságnak értelmeznie. A demokratikus átalakítás ugyanis fokozatosan és békés úton ment végbe, ami kompromisszumokat követelt. Ezek közül témánk szempontjából a legfontosabb az volt, hogy a hatalom megtartásáért, másik oldalon pedig a megszerzéséért versengő politikai erők tiszteletben tartották a legalitás elvét.

2 A folyamat jogi jellemzésére alkalmazott frappáns, ám pontatlan megjelölés, a Jogállami forradalom" azt szeretné kifejezni, hogy a hatalmi viszonyok és a jogrendszer alapjainak forradalmi átalakítása a jogi kontinuitás fenntartásával, az alkotmány tiszteletben tartásával ment végbe.

3 Új alkotmány meghozatala nélkül ez szinte megvalósíthatatlannak látszott. Az 1949. évi alkotmány módosításával azonban lényegében új alkotmány jött létre, amely kereteket biztosított a politikai berendezkedés demokratikus átalakításához.

4 Az alkotmánytörvény elfogadása után az országgyűlés a nemzeti egyeztető tárgyalásokon elfogadott megállapodásnak megfelelően szavazta meg az alkotmánybíróságról szóló 1989: XXXII. tv-t, a pártokról szóló 1989: XXXIII. tv-t és a szabad választásokat szabályozó 1989: XXXIV. tv-t. A módosított, lényegében új alkotmány az 1989. évi XXXI. tv-t egységes szerkezetbe foglalja, szerkezetében azonban követi az 1949-es alkotmány felépítését. A megállapított szöveg később számos problémát vetett fel, vitathatatlan azonban, hogy sikerült megteremtenie a demokratikus jogállam legfontosabb intézményeit.

5 Kukorelli István: Az alkotmányozás évtizede című tanulmányában írja: „E történelmi korszakot jellemzi az, hogy a magyar közjog nem forradalmi, hanem békés, parlamentáris úton jött létre, továbbá folyamatos alkotmányozás történt, amely több alkotmánymódosító törvényben öltött testet." In: Az alkotmányozás jogi kérdései. A linzi Johannes Kepler Egyetem és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szimpóziuma. Eötvös Kiadó, 1995. 13. o. A 11/1992. (III. 5.) AB határozat is rögzíti, hogy a rendszerváltás a legalitás elve alapján ment végbe. L. Balogh Zsolt: Az alkotmánybíróság jogállam értelmezése. In: Alkotmánybíráskodás. Unió, 1993. Vö. Takács Imre: Az alkotmánymódosítással születő új alkotmány. In: Alkotmánytan. Osiris, 1995. 37. o. Az alkotmány az 1989. október 23-i ünnepélyes kihirdetése után a következő módosításokon ment keresztül: 1989: XXXV. tv. és 1990: XVI. tv. a köztársasági elnök választásáról; 1990: XXIX. tv. a miniszterelnök és a miniszterek jogállásáról; 1990: XL. tv. a konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetése, a miniszterelnöki kormányzás; 1990: XLIV. tv. a Magyar Köztársaság címere a koronás kiscímer; 1990: LIV. tv. a képviselők jogállása; 1990: LXIII. tv. a helyi önkormányzatok; 1991: LXXVIII. tv. az MNB elnökére vonatkozó alkotmányos szabályok hatálybalépése; 1993: CVII. tv. összhangba hozza az alkotmányt az új honvédelmi törvénnyel; 1994: LXI. tv. a helyi önkormányzatokról szóló fejezet módosítása; 1994: LXXIII. tv. az ombudsmanról; 1994: LXXIV. tv. 15 tagú alkotmánybíróság helyett 11 tagú alkotmánybíróság; 1995: XLIV. tv. az új alkotmány elfogadásához négyötödös többség kell.