Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 20/1998 (Győr, 1998)

A JOGALKOTÁS ÉVSZÁZADAI - Takács Imre: Az alkotmánybíróság jogfejlesztő szerepéről

Az alkotmánybíróság működésének megkezdésével azonnal szembetalálta magát azzal a helyzettel, hogy az alkotmány szövege csak kiterjesztő értelmezéssel lehet a döntéseinek alapja. Az alkotmánybíróság ebben a helyzetben a pozitivista, a szoros értelemben vett normativitáson alapuló alkotmányértelmezést meghaladva az alkotmányosságot általános alkotmányos elvekhez viszonyítva értékeli. Ez a természet]ogias felfogás több határozatában megjelenik és még azzal is tetőződik, hogy az alkotmánybíróság határozatait tudatosan az alkotmányjog továbbfejlesztésének tekinti. Feladatát úgy fogja fel, hogy neki kell a létező, sokszor joghézagokkal megtört szöveg alapján megfogalmaznia az alkotmány intézményeinek jelentéstartalmát. A bíróság elnöke által megfogalmazott „láthatatlan alkotmány" fogalma olyan elméleti vitát váltott ki, amely a jogi eszközök minőségéről folyik és amelyet a gyakorló jogász nem is ért meg, ugyanakkor az alkotmánybíróság határozataiban hivatkozási alappá vált. „Az Alkotmánybíróság... értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma még gyakran napi politikai érdekből módosított alkotmány fölött mint »láthatatlan« alkotmány az alkotmány biztos mércéjéül szolgál és várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal vagy jövőbeli alkotmánnyal sem kerül ellentétbe. Az Alkotmánybíróság ebben az eljárásban szabadságot élvez, amíg az alkotmányosság keretén belül marad."

6 Az alkotmánybíróság joggyakorlatában legtöbbször hivatkozott elv a jogállamiság elve, amely a magyar állam alkotmányos meghatározásában is szerepel. Az alkotmány 2. § (1) bek. szerint „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam". Ennek értelmezéséről szól a 9/1992. (I. 30.) AB határozat, amely szerint a jogállamiság fogalmát az alaptörvény további rendelkezései részletezik, e szabályok ugyanakkor nem töltik ki teljes egészében a jogállamiságnak mint alapértéknek és követelménynek a tartalmát, ezért a jogállam fogalmának értelmezése az alkotmánybíróság egyik fontos feladata. A jogállamiság alapértékeit az alkotmánybíróság egy-egy konkrét ügy kapcsán fokozatosan fejti ki. Noha az alkotmánybíróság a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata során a vizsgált rendelkezéseknek elsősorban az alkotmány valamely konkrét rendelkezésével való összhangját vizsgálja, ez nem jelenti azt, hogy az általános rendelkezéseket formális deklarációnak tekinti, s az alapelveknek pusztán kisegítő, másodlagos szerepet szánna. Az alkotmányban tételesen szereplő jogállam alapértékének sérelme önmagában is megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét.

7 Ugyancsak elvi tartalommal állapítja meg az alkotmánybíróság, hogy a jogbiztonság a jogállamiság nélkülözhetetlen eleme. Ehhez fűződik, hogy - az állampolgárok jogait és kötelességeit kihirdetett és hozzáférhető jogszabályokban szabályozzák, hogy - a címzettek6 Sólyom László párhuzamos véleménye. Magyar Közlöny, 1990. október 31. 2180. o. Bírálatát 1. Takács Albert: Az alkotmányosság dilemmái és az Alkotmánybíróság ítéletei. Acta Humana No. 1. (1991.) 7 11/1992. (III. 5.) AB határozat. L. Sajó András: A „láthatatlan alkotmány" apróbetűi: a magyar Alkotmánybíróság első ezerkétszáz napja. Állam- és Jogtudomány, 1993.