Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Lenkefi Ferenc: Francia hadifoglyok Győrben az első koalíciós háború idején (1794-1795)

Az egészségügyi ellátáson túl ugyancsak fontos tényező volt az azt igénylő hadifoglyok lelki kondíciójának szinten tartása. Ahogy a többi fogolytartó helyszínen gondoskodtak emigráns francia papok alkalmazásával a vallásgyakorlatról, úgy merültek fel újabb internálási pontokon, köztük Győrben is, hasonló igények. Rubendunst százados 1794. augusztus 20-i jelentése szerint a győri foglyok lelki istápolását egy név szerint nem említett, Lotaringiából két éve kivándorolt pap látta el, ám mivel betegen fekszik, ideiglenes helyettesítése szükségessé vált. Buda másnapi válasza szerint róla és nagybátyjáról, Hagondange nyugalmazott térőrnagyról gondoskodni kell, de nem árt őket szemmel tartani.

3 Az abbé pótlására csak november folyamán tettek kísérletet, amikor Kavanagh Szerelem pozsonyi dandártábornoknál érdeklődött afelől, van-e rá mód, hogy a Pesten leköszönt, beteges és - ekkor még nem tudta, hogy egyelőre nincs rá mód - hazájába visszatérni szándékozó Jacques-ot, vagy bajor földről 31 várt névrokonát küldjék Győrbe. Jacques atyát, aki már Bécsben tartózkodott, a Haditanács november 13-i tájékoztatása szerint, megfelelő ajánlással ellátva útnak is indították. Kavanagh november 22-én utasította Szerelem tábornokot, hogy az újra szolgálatra kész idősebb Jacques-ot egészségi állapotára tekintettel a győri, az ifjabbat a szegedi közfoglyok mellé küldjék.

3 A budai Főhadparancsnokság 1795. december 6-i kimutatásából annyit tudhatunk meg a Győrben szolgált 41 éves Jean-Baptiste Jacques-ról, hogy teológiai 33 képzettséggel, s anyanyelvén túl latin ismeretekkel bírt. Ifjabb kollégája, Jacques Jacques rövid eszéki és aradi szolgálat után, Fengler József győri püspök jóváhagyásával 1796. március elejétől Neuhold udvari kamarai tanácsos két fiának nevelői teendőit látta el Pozsonyban.

34 A francia hadifoglyok mindennapi életébe enged betekintést Wallis altábornagy 1795. július 5-i leirata, amelyből kiderül, hogy fogoly tisztek levelezésének átnézése során jöttek rá arra, hogy a győri foglyok vívóleckékkel múlathatták idejüket. A gyakorlatokat a francia Gallay őrmester, mint vívómester vezette, sőt a foglyok Úrnapján ünnepséget is szerettek volna rendezni. Ezért kérte, hogy Buda diszkréten „ohne der Erweckung eines Aufsehens unter den Gefangenen" vizsgáltassa ki a dolgot, nem tesznek-e közben a foglyok rendeletekbe ütközőt. Azt is meghagyta, hogy tapintatosan figyelmeztessék a franciákat felelősségükre egy esetleges kihágás esetén.

35 Barco július 15-én utasította a győri parancsnokságot jelentéstételre, s Schröck százados 19-én tisztázta az ügyet. 6 Közölte, hogy a kaszárnyában nincs udvar, ahol a foglyok testgyakorlatokat tarthatnának, pedig az egészségtelen környék miatt ajánlatos lenne. A franciák ezért szobáikban botokkal vívnak oly módon, hogy 2-2 pár egymással szemben áll. Tevékenységüket duhajkodás nélkül végzik, s mivel veszélytelen, sohasem tiltották. Miután Buda július 25-én továbbította a hírt, Wallis augusztus 7-én, a leírt módon engedélyezte a gyakorlatokat. Barco augusztus 15-én tudatta Győrrel a döntést.