Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)
GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza
logikája szerint a várfalak mente volt, de ez 1820, a „bástyadöntés" megkezdése után egyre illuzorikusabbá vált. Hosszabb időre állandósult: székesegyház Frigyszekrény tere - Fő (Széchenyi) tér - Kazinczy utca - Karmeliták tere Székesegyház. 1895-ben, a 800 éves évfordulón a helybeli diákok mellett Magyaróvárról, Sopronból, Pápáról, Kőszegről, Tatáról, Esztergomból, Komáromból jöttek 400-nál többen; ők is, a helybeliek is zászlóikkal jöttek a körmenetre. A város házait fellobogózták, a hermát díszes öltözetű diákok vitték. A társulat megbízásából Karácson Imre megírta Szent László életét, Ruschek Antal emlékkönyvet állított össze, a Dunántúli Hírlap pedig több szerző írásából szerkesztett emlékalbumot. A jubileum kapcsán felmerült: legyen az ünnep országos. Az 1898-i megemlékezés során a hermát a szentélyben helyezték el 8 napra, alkalmat adva a „nyilvános tisztelet"-nek. Esetenként az egyházmegye lapjában, a Dunántúli Hírlapban a városplébános meg is hívja a lakosságot a körmenetre. 10 Érzékelhető, hogy az átalakuló társadalom egyelőre nem találja Szent László és a körmenet helyét. (A zavart illusztrálhatja, hogy a nagyváradi szabadkőműves páholyt Szent Lászlóról nevezték el.) A külsőségek szabályozásával nincs gond, esetleg a végrehajtással. Az útvonal tiszta legyen, a Széchenyi téri bódékat zárják be, a háziezred zenekara „az ünnephez alkalmazkodó régi egyházi énekek"-et játszotta. Talán éppen a zenekar kottakészlete magyarázza, hogy e tekintetben a körmenet éppen egy régibb állapotot őriz: XVIII. századi egyházi énekeket, sőt az 1906-i beszámoló idézi a XVI. század elejéről való „Üdvöz légy kegyelmes Szent László király" kezdetűt. Érdekes szóhasználat bukkan fel 1904-ben: „a város miséje". Ez a megjelölés eredetileg, 1743 után a december 26-án, a város védőszentje, Szent István vértanú ünnepén, annak székesegyházi oltárán a város vezetőinek részvételével a városplébános által bemutatott szentmisét jelentette. Az új gondolat egy másféle megközelítése ebből az évkörből: a körmenet eredetileg fogadalom volt, „később úgy emelkedett ki az egész ország előtt, mint (...) Győr hazafias nemzeti ünnepe (...) Amint a főváros Szent Istvánt, Győr Szent Lászlót tiszteli". Ennek az értelmezésnek velejárója volt, a korábbinál is hangsúlyosabban, a hivatalos város képviselete a körmeneten. Dohogott is időnként, különösen a Dunántúli Hírlap: „A hatóságok is általában képviselve voltak, főleg tekintélyes számban jelent meg a katonai tisztikar és Győr vármegye tisztviselői, honnét a megyei hajdúk is díszben vonultak ki. Győr városát Fűzi Ágoston tanácsos képviselte, ő is inkább egyéni érzülettől ösztönözve, semmint hivatalos megbízatásból. Győr város nemzeti ünnepéből egyedül Győr város vezetősége vonta ki magát, talán nem tüntetésből, de mindenesebre érzéketlenségből." Máshelyt az vetődött fel, hogy ne csupán az 1763-i fogadalom legyen az ünnep tartalma, hanem emlékezés a király tetteire, történelmi szerepére és annak aktualitására. A körmenetben egyesületek, társaságok testületileg és zászlóik alatt, jelvényeikkel, mesterségük öltözékében vonultak fel. A hentesek például fehér köpenyben.
