Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

ő sugalmazója, bátorítója volt a herma történeti, művészeti vizsgálatának. Fábián István, Ipolyi Arnold, Rómer Flóris, Balics Lajos szinte herma-tudományt teremtettek. Az ő munkásságuk összegezője, új szempontokkal gazdagítója László Gyula. Több korszakot és tudományszakot átívelő kutatása a Szent László- kultusz egészét feltárta, beleértve annak folklorizálódását is. Munkásságában megkülönböztetett helyet kapott a fejereklye. Megállapítása szerint a herma szerkezetileg két részből áll, a fejből és a mellből. Ráncolt a homloka, mélyen ülők a szemek; erős pofacsont, sasorr; a haj, szakáll, bajusz is hozzájárul az erős karakterhez, egyébként azok szálanként vésettek, gondosan megmunkáltak. A fej aranyozott ezüst lemezekből kalapálással készült. A sodronyzománcos mellrész; érett technikájú, mértani alakzatok adják a díszítését. A fejrészben van a tulajdonképpeni ereklyetartó, az ennek elhelyezésére szolgáló nyílás takaróját a korona fedi el. László Gyula megállapításait H. Kolba Judit fejlesztette tovább. Ő is kiemeli, hogy a herma az európai művészetben is egyedülálló. Bizonyosan hazai készítésű, és igen fejlett ötvöskultúra emléke. László Gyula vizsgálódásait a herma szerkesztésének mértani szabályosságáról Kallós Károly egészítette ki. Személyes benyomásait mondja el önéletrajzi könyvében Borsos Miklós: „Naponta bementem és vizsgáltam, hogyan készítette a régi mester ezt a páratlan remeket. Egyszer az oltár előtt a sekrestyés ott hagyta a kis kétlábú létrát. Fölmásztam és szemtől szembeni magasságban nézhettem. Mikor arcom a szobor arca elé ért, olyan döbbenetesen kifejező, élő volt, hogy elfelejtettem az alkalom adta jó lehetőséget kihasználni, az elkészítés mesterségbeli fogásait tanulmányozni. Csak néztem. Hatalmas volt a fej. A tekintet sugárzó, a kissé nyitott, domború ajkú száj beszédes. Belső sugárzás áradt felém, bűvölet. Miután szép csendesen lemásztam a kis létráról, valamire megint rájöttem. Ezt eddig csak képeken éreztem. A művészetnek, szobornak, képnek valami olyant kell megmutatnia, amit egyébként soha nem látnánk vagy éreznénk." A hermához kapcsolódó rejtély, hogy arcvonásai sok más, területileg távoli ábrázolásokon is erősen érvényesülnek. Részleteiben indokolható a feltevés, hogy még az első, 1200 körüli sírmlékről mintázták az első fejereklye-tartót, mely egy tűzvészben megsemmisült (a fejcsontokat őrző tok azonban épségben maradt), de 1402-ben már biztosan megvolt az a második. Az első és a második herma vonásainak hasonlóságát egy 1306 előtti pecsét valószínűsíti. A két herma közötti időszakban készítették a Kolozsvári testvérek lovasszobrukat, nyilván megint csak az eredetihez való hasonlóságra törekedve. Ez 1660-ig állt a váradi templom előtt (a templom homlokzatán pedig a Magyar Háromkirályok, István, Imre, László). így érthető, a közös forrásra visszautalásból a korai ábrázolások egymáshoz és a hermához való hasonlósága. A herma méltó jelenlétéhez a magyar köztudatban fontos annak képi ábrázolása. Korai grafikus megoldások után 1898-tól mint fényképezési feladat merült