Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

Visszatér a hagyományos csoportosítás a szentélyben a két főpapi trónus feletti grisaille-képen. A bal oldalin Szent István megalapítja a győri püspökséget, vele szemben a sziklából vizet fakasztó Szent László. (Ugyanez a jelenetpár figyelhető meg az újvárosi templom szentélyében, Pandúr József seccoján, megint csak nem véletlenül. Az oltárkép Újvárosban Urunk színeváltozását ábrázolja, átvéve a székesegyház néphajói freskójából. De van a párhuzamnak még egy eleme: az újvárosi templom társ kegyura, a Zichy család.) A két király együttes tiszteletét egy érdekes epizód is támogatta. Mikor 1771-ben a Raguzából előkerült Szent Jobbot Bécsből Budára vitték, egy éjszakára Győrött álltak meg és az ereklyét „a szentélyben Szent László ereklyéje mellé méltó módon helyezték". Ugyanebben az évben készült el a székesegyház két úgynevezett „fekete oltár"-a. Ezek egyike az 1038-i országfelajánlást, a másik az 1083-i sírfelbontást, vagyis szentté avatást ábrázolja és Szent Lászlót, aki a szentté avatást kezdeményezte. A leltár teljességéhez tartozik még, hogy a templomi padok elő- és hátlapjait az Árpád-házi szentek életéből választott naiv kivitelű domborművek díszítik. Ezek egyikén Szent László vizet fakaszt. Bármily hatásos volt azonban a hermának a Szent István vértanú oltárára helyezése, az igazi megoldást, a Draskovich György püspök által elgondolt „kápolna és oltár" megoldást a Zichy-féle átépítés nem valósította meg. Mai, hihetőleg végleges helyére, a korábban Héderváry-, Prainer-, Szentháromság-, most már Szent László-kápolnába 1861-ben került, az ugyanekkor készült üvegszekrénykébe, amikor a kápolna (éppen a méltó elhelyezés érdekében végrehajtott) átépítése befejeződött. Kibontották annak a déli hajóba nyíló ablakait, így szervesen összekapcsolódott a kápolna a templommal. Lehántották a barokk vakolatot, ezzel és építészeti beavatkozással visszaállították annak gótikus jellegét. Jól kapcsolódott ehhez a magyar szenteket ábrázoló üvegablak-sor. A legújabb, az 1968-tól 1983-ig tartó, a székesegyház egészére kiterjedő felújítás során eltávolították az 1861-i neogótikus oltárt és a padokat, a hermát egy fekete márvány posztamensre helyezték, így a kápolna építészeti egységgé vált, és ezt nem bontja, hanem gazdagítja a nyugati oldalon Apor Vilmos püspöknek az erkély alatt elhelyezett síremléke. A herma A herma sorsát intézők egyaránt láttak benne ereklyét és műkincset. Ennek megfelelően vigyáztak rá, kutatták történetét, vizsgálták műértékét. Akár történelmi arcképcsarnok lehetne, ahogy Náprági a biztos pusztulás elől kimentette, a később Rákóczi püspökévé lett Telekesi kanonok esztendeig bolyongott vele a nyugati végeken, megint csak a török elől menekítve, Zichy püspök, aki a segítő szent oltalmába ajánlotta városát, vagy Simor püspök, aki méltó környezetet teremtett.