Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

Hungáriáé valóságos képzőművészeti közhely lesz, azt a győri karmelita templom főoltárképe is mutatja. Zichy Ferenc püspök szerepe a kultusz alakulásában Szórványos adatok 1607-től vannak arról, hogy a Szent László-herma tisztelet tárgya volt, hihetőleg a többi székesegyházi ereklyénél fokozottabb mértékben. Ismeretes, hogy amikor 1683-ban Győr várát ismét török veszély fenyegette, Telekesi István kanonok a káptalan legfőbb értékeit a hermával együtt biztonságosabb helyre menekítette. Zichy püspök 1746-ban, tehát szinte püspöki működésének a kezdetén 8 napos ájtatosságot rendelt Szent László tiszteletére. Ugyanő az egyházi ünnepek számának a pápa által elrendelt csökkentésekor a június 27-ét kiveszi az eltörlendők közül. Ilyen értelemben egy élő kultusznak és a már Erdélyben segítő szentként is tisztelt nagy királynak a segítségül hívása a kortársaknak logikus, az utókor számára érthető. Zichy püspököt egyébként származása és életútja is fogékonnyá tehette e tekintetben. Éppen a földrengés, a körmenet első évében, 1763-ban kezdte meg a püspök székesegyházának azt a felújítását, amelyik megteremtette annak mai arculatát. Pontosan tükrözve a kor és a püspök szemléletét, a városét is, ahogy elvállalta a déli hajó Szent István vértanúnak szentelt főoltára építését. Amikor idekerült a herma, szemléletesen összekapcsolódott a város két szentjének, a vértanúnak és a királynak a kultusza. A fölújított főhajó oltárának két oldalára Szent István és Szent László szobrát tették. (Ezek helyére egy évszázaddal később Simor püspökhöz méltatlan tévedésből értéktelen szoborpárt helyeztek, az eredetiket pedig az osli templom homlokzatára. A székesegyházi főoltárra később a kanonoki stallumok fölül két angyal került.) Ugyancsak Szent István - Szent László szoborpár szegélyezi az északi hajó főoltárát, a fülkeszerűen kiképzett kegyoltárt. Illetékes felfogások szerint is a legszebb barokk oltárok egyike, Zichy püspöknek annyira kedves volt, hogy ennek kriptájában jelölte ki saját nyughelyét. A szoborpár pedig nem véletlen vagy ötletszegénység, nem is ritkaság. Néhány példa: Sümeg, Andocs, Szeged, Tétszentkút. Ez az ismétlődés annál érdekesebb, mert a tridenti zsinat erre az oltárszegélyező posztra Péter és Pál apostolt vagy egyházatyákat javasolta. A Maulbertsch-freskók közül a szentély mennyezetét borítja a Magyar ünnep a mennyországban. A magyar, illetőleg az itt különösen tisztelt szentek sorát Szent László és Szent György vezeti, mögöttük a többiek, köztük Szent István és a püspök védőszentje, Assisi Szent Ferenc. Érdemes megfigyelni, hogy itt Szent István helyett Szent György lép be, vagyis egy katonaszent. (A magyar szenteknek a freskón középkori tágassággal értelmezett népes csoportja tér vissza az 1940-es évek elején a nádorvárosi Szent Imre templomban, Szőnyi István seccoján, és szentünk arcvonásai igen karekteresen a hermáról kölcsönözve.)