Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

Visszatér a Szent László-ábrázolás egy másik oltáron, Szent Pálén is. A damaszkuszi úti fordulatot jeleníti meg az oltárkép (egyébként a párizsi Notre Dame egy 1637-i képének változata), oromképén Szent László harcol a tatárok ellen. Külön vizsgálható lenne, hogy fehér lova hogyan kapcsolódik a középkori Erdélyből kisugárzó ábrázolással, ahol a herceg és a kun vitéz küzdelmében a honfoglalás előtti mitológia világosság-sötétség küzdelme él tovább. Az viszont egy további, jól aktualizálható összefüggés, hogy az oltárt Sibrik Pál, a győri vár vicekapitánya állíttatta védőszentje tiszteletére.

4 Két írócsoport van a XVII. század eleji városban, a visszatelepülő ferencesek és Náprági püspök kanonokjai. Az 1617—31-i évek ferences házfőnöke, Kopcsányi Márton Mária-énekeit kötetben is kiadja. A végvárban, ahol a főkapitány a hadi érdekre való tekintettel tudomásul veszi a protestáns vallásgyakorlatot, Kopcsányi hasonló gondolatot szólaltat meg, mint a jezsuita oltárkép: Magyarország patronája, Mennynek, földnek királynéja... ... Tekints a Te oltalmadra bízott Magyarországodra. Kinek nyargalt ja mezejét Mahomet, s fogyattya népét. Tő városit új tanítók dögleltetik oltárt-ontok. Magok egymást pártütéssel, Erőtlenítik veszéllyel. Luthert, Kalvinust, dicsírik, Szent István hitit nevetik, Szent Lászlónak, Szent Imrének Nincs böcsülete a szenteknek. A jezsuita és a ferences szemlélettel szemben feltűnő, hogy a káptalani írókörben nincs jelen ez a gondolat. Nyéki Vörös Mátyásnál sem, aki pedig jellegzetes költője a magyar barokknak. Meggondolni való, hogy a Náprági által kinevezett 9 kanonok közül 5 külföldön végezte tanulmányait, vagy legalább töltött ott szemesztereket. Nyéki Vörösről az is tudott, hogy huzamosabb időt élt Itáliában, és bő egy évtizeden át tisztviselő volt Prágában. Ami a kanonoktársakról, az róla fokozottan is igaz: csak Győrbe kerülve (1611) lett részese a magyar szellemi környezetnek, ahogy Náprági szemlélete is inkább Prágában formálódott. A jezsuita templomban és Kopcsányi költészetében megfigyelt gondolat olyannyira jelen van a korabeli közfelfogásban, hogy Náprági legbensőbb barátja, Thurzó György síremlékén (1616) a Thurzó-címert Szent István és Szent László fogja, és ezt a megoldást csak hitelesítheti, hogy Thurzó György Pálffy Miklós harcostársa volt Győr 1598-i visszafoglalásánál. Hogy a későbbiekben a Patrona