Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 19/1997 (Győr, 1997)

GYŐR MÚLTJA - Grábics Frigyes: Szent László győri kultusza

tiszteletre lehetett kihelyezni. Mindezekbe belesimultak - mint László Gyula kutatásai feltárták - a pogány hitvilág egyes motívumai is. Várad kultikus központ lett, méltó építészeti és képzőművészeti környezetben. De községnevek és templompatrociniumok jelzik, hogy honos volt a tisztelet a Dunántúlon és hasonlóan Erdélyhez, gyakran határközeiben is. A tatár- és törökveszedelem idején elsősorban lovag király, katonaszent volt, később szerepköre a segítőszentével is gazdagodott. A XV. század második felében a győri székesegyházban már volt Szent László-oltár, az oltárjavadalom házát Mátyás király az 1464-i nagy tűzvész után hat évre mentesítette az adófizetés alól. A kép teljességéhez és a továbbiakhoz nem érdektelen, hogy Szent Istvánnak, Szent Imrének és másoknak is volt oltára, akiket a korabeli felfogás magyaroknak tekintett. Szent Erzsébetnek temploma is volt, a ferencesek buzgalmából, a legelsők egyikeként Magyarországon.

3 A győri kultusz első századai A győri kultusz nevezetes dátuma 1607 (amikor a herma Győrbe került) és 1763 (a földrengés utáni fogadalom éve). A két időpont között elsősorban képzőművészeti fejleményekről kell számot adni. Az 1598-i „törökszabadulás" után a város élete a reformáció-ellenreformáció és a barokk jegyében indul újra. Első látható alkotása az 1641-re felépült jezsuita templom. A rend sikereinek egyik forrása az volt, hogy alapvető céljuk, a rekatolizáció érdekében igen ötletesen igazodtak a helyi viszonyokhoz. Jól tükrözték ezt a templom oltárai, szempontunkból kivált nevezetes a baloldali középső kápolnában a magyar szentek oltára. Az oltárkép felső szegélyén a koronát felajánló Szent István, a középső sávban Szent István és Szent László mellett Szent Adalbert és Szent Márton (a kor felfogása szerint ők is magyar szentek), akik egy-egy Patrona Hungáriáé köriratú pajzzsal védekeznek a kép alsó harmadában nyilazó törökök ellen. A művészettörténeti kutatás feltárta az oltárkép előzményeit is. Pázmány Kalauzának (1613 és 1616) címlapja egy stilizált oltár, az oltárkép helyén a szerző neve, a cím és néhány egyéb adat, oromzatán a Patrona Hungáriáé köriratú képben Mária, mint királyné a gyermek Jézussal, a címlap szélein, mintegy bekeretezve a középső feliratot, egymás fölé illesztett fülkékben Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Adalbert és Szent Márton láthatók. Még korábbi előzményeket is ismerve egy hosszabb folyamat eredményeként ezen az oltárképen már képpé és történelmi konkrétságában fogalmazódik meg: a Patrona Hungáriáé a magyar szentekkel együtt védelmezi országát a törökök ellen. (Az oltárkép a teljes jezsuita programot úgy kerekíti ki, hogy az oromzati képen Szent Mihály is kardot ránt, nemcsak a turbános törökök, hanem a jellegzetes viseletükről jól felismerhető protestáns prédikátorok felé is.)