Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

október 24. - 8. Húzzuk ki a szögeket is... GY-S-M Hírlap

adva, hogy a tanítóképzőbe menjenek és ott a diákok nyugalmát őrizzék meg. Ki is mentek a tanítóképzőbe, azonban a diákok akkor már nemzetiszínű szalaggal ki voltak kokárdázva és nem is beszéltek hozzájuk, hanem elmentek haza. A dolgozók egyhangúan kérik, hogy vizsgálják felül a két dolgozó ügyét és ha nem a dolgozók közé valók, hanem összeköttetésben álltak az ÁVH-val, akkor ítélkeznek felettük. A dolgozók egyhangúlag követelik az AVH-sok lakásának kiosztását a dolgozók között és kéri a munkástanács, hogy a Nemzeti Tanácsba beválasztott polgártársak káderlapjait vizsgálják felül, hogy a dolgozók is tisztán lássák, hogy kiket választottak a város élére. A munkástanács ígéretet tesz a sérelmek és javaslatok elintézésére. Több hozzászólás nem volt, a választó közgyűlés véget ért. 30. „Az a jó hazafi, aki erejét megfeszíti a forradalmi rend, fegyelem és nyugalom megteremtéséért" A munkás-, katona- és értelmiségi tanács küldötteinek ülése Október 27-én Győr város üzemei, hivatalai és intézményei, munkás-, értelmiségi-, katona- és diáktanácsainak küldöttei ülést tartottak. Ezen megjelentek a Győr környéki községek Ideiglenes Nemzeti Tanácsának küldöttei is. Szigethy Attila, az Ideiglenes Nemzeti Tanács elnöke beszédet mondott a megalakult nemzeti tanácsok legfontosabb feladatairól. Ezt a rend és a nyugalom biztosításában, a békés munka megindításában jelölte meg. Az ország igen nehéz gazdasági helyzetben van. Ahhoz, hogy a kivívott szabadságunkkal helyesen tudjunk élni és megvalósítani azt, hogy az emberek jobban éljenek, termelnünk kell hangoztatta Szigethy Attila. Ha nem termelünk, ha zavar támad a közszolgálatban és a lakosság ellátásában, ez veszélyeztetné a város lakóinak nyugalmát, biztonságát. A Forrás: Gy. M. B. B 916/57 Menyhárt Miklós és társai pere.