Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
október 24. - 8. Húzzuk ki a szögeket is... GY-S-M Hírlap
hazafiság nem hangulat, hanem tett: jelen esetben a fegyelmezett munka. A megyében és a városban teljes rendet kell teremteni, megszilárdítanunk vívmányainkat, s ezt annál is inkább tehetjük, mivel mellettünk áll a honvédség és a rendőrség fegyveres ereje. Majd kitért arra, hogy a külföldi rádió és egyes elemek igyekeznek lejáratni Nagy Imrét, a Minisztertanács elnökét. Meggyőződéssel vallom, hogy Nagy Imrénél becsületesebb, magyarabb embert nem ismerek. Egész emberi hitem, bizalmam mögötte van, aki rettenthetetlenül harcolt az önkény évei alatt a népért és ma is küzd a nemzetnek ezekben a tragikus napjaiban. A beszédet heves vita követte. Számtalan hozzáértő, hasznos javaslat hangzott el, amelyeket határozatra emelt az Ideiglenes Nemzeti Tanács. Ennek alapján megkezdi a tárgyalásokat a szovjet helyőrség parancsnokságával a célból, hogy biztosítsák azt, hogy a szovjet katonák ne harcoljanak a nép ellen. A kormánytól követelik, hogy a szovjet csapatok azonnal szüntessék meg Budapesten a harcot, az AVO-t számolják fel. A győri munkásküldöttség által továbbított követelésekre adjon választ a kormány és a Kossuth-adó adjon hírt a győri forradalmi eseményekről. Az Ideiglenes Nemzeti Tanács felhívja a város üzemeinek, intézményeinek dolgozóit, hogy ahol még eddig nem tették, alakítsák meg a munkás-, értelmiségi- és diáktanácsokat. A megye falvaiban is hozzák létre a helyi tanácsok mellett az Ideiglenes Nemzeti Tanácsokat az emberek bizalmát leginkább bíró becsületes, cselekedni tudó emberekből. Ezek legfőbb feladata a község értékeinek gondos megőrzése, a nyugalom és a rend biztosítása. 30
