Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Hermann Róbert: Kossuth Sándor visszaemlékezése az

Közben többször is változott a zászlóaljparancsnok személye. Az alakulástól szeptember végéig parancsnokló Lázár Györgyöt októberben Péterfy Gyula, november közepén pedig Keresztes Ferenc váltotta fel. December közepén pedig Kossuth Sándor kapta meg a zászlóalj parancsnokságát, s december 18-án őrnaggyá is előléptették.

22 Amikor a cs. kir. hadsereg támadása december közepén megindult, a Dunajobbparti főtámadást megelőzte Simunich újabb betörése a nádasi szoroson. A december 14-i nádasi ütközetben a zászlóalj nem vett részt, annál nagyobb szerephez jutott viszont december 16-án Nagyszombatnál. A Görgei által a Nádas alól visszavonuló csapatok parancsnokságával megbízott Guyon Richárd ezredes itt várta be Simunich közel ötszörös túlerőben lévő csapatait, amelyek a sűrű ködben csaknem teljesen bekerítették dandárát. A városba benyomuló ellenség már-már körülfogta Guyont és kíséretét is, amikor az 1. honvédzászlóalj két százada Kossuth és Posta Ferenc százados vezetésével Guyon parancsára szuronyrohamot intézett ellene, s egészen a főtérig visszavetette azt. Ám ekkor a várost megkerülő ellenséges vadászok hátulról megtámadták a két századot, amelyek összesen 109 főnyi veszteséggel tudták csak kivágni magukat. ^ A visszavonuló, Guyon gondatlansága miatt bekerített hadosztály tisztjei között nagy volt az elkeseredés Guyon ellen. A 48. (Ernő) gyalogezred 3. zászlóaljának állítólag egyenesen azt tervezték, hogy összekaszabolják a forrófejű parancsnokot. (Ez a zászlóalj egymaga 302 foglyot veszített az ütközetben). Tervüket közölték Kossuthtal is, aki erre elismerte Guyon hibáját, de kijelentette, hogy Guyon felett a tisztikar nincs hivatva ítélni, mert ez a haditörvényszék feladata. „Mint katona, sohasem tudnék ilyen bíráskodásban részt venni. Remélem, a zászlóaljbeli tiszteim is így gondolkoznak". Erre aztán az Ernő-gyalogezrediek is elálltak szándékuktól. 4 A vereséget követően a zászlóalj Komáromba vonult, majd itt átkelve csatlakozott a feldunai hadtest Duna-jobbparti oszlopához. 1849. január elején a zászlóalj Pillér János alezredes dandárába került, s Kossuth a parancsnokságot átadta Posta Ferenc századosnak. A főváros kiürítése után a feldunai hadtest Vácra vonult, ahol Görgei átszervezte-csapatait. Az ezredessé kinevezett Pillért egy hadosztály, s Kossuth Sándort e hadosztály egyik dandárának parancsnokává nevezte ki. Létszámát tekintve ez volt a hadtest leggyengébb dandára: mindössze az 1. honvédzászlóaljból, egy század utászból, a 4. (Sándor) huszárezred két századából és az 5. hatfontos gyalogütegből állt, 735 fővel, 170 lóval és 7 löveggel. A téli hadjárat folyamán e dandár kapta meg a Besztercebányán szervezett 1. (később 51.) honvédzászlóaljat is.

25 Kossuth ezzel a dandárral ütött rajta 1849. február 13-án hajnalban Szénnél a Kassáról visszavonuló Schlik hadtestének utóvédjén, s a megfutamított ellenség 158 embert, 61 lovat és több társzekeret veszített.

26 Február 26-án a kápolnai csatában az immáron Poeltenberg Ernő ezredes vezette hadosztály Al- és Feldebrőt védte, másnap pedig Verpelétnél harcolt.

27 Amikor 1849. március 31-én Kossuth Görgeit nevezte ki a VII. hadtest