Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)
GYŐR MÚLTJA - Hermann Róbert: Kossuth Sándor visszaemlékezése az
parancsnokává, Görgei a hadtest parancsnokságát Gáspár András ezredesnek adta át. Gáspár így megürült had osztályparancsnoki beosztását Kossuth Sándor kapta, s április 2-án alezredessé is előléptették. 1849. április 2-án még korábbi dandárának parancsnokaként vett részt a hatvani ütközetben, amelyben a VII. hadtest kiszorította a városból Schlik hadtestét. A hadtest 1849. április 14-én kelt harcrendje szerint Kossuth hadosztálya Horváth János alezredes, Waldberg Károly és Petheő Vilmos őrnagyok dandáraiból állt (4285 fő, 1071 ló, 18 löveg). Ezzel az erővel vett részt az 1849. április 19-i nagysallói ütközet utolsó szakaszában, majd Görgei a VII. hadtest két hadosztályát (a harmadik Kmety György vezetésével Vácnál maradt) Kéménden át Esztergom felé küldte, hogy megakadályozza a cs. kir. csapatok itteni esetleges átkelését. 28 Komárom felmentése után a fősereg Buda visszafoglalására indult, a VII. hadtest két hadosztálya pedig Győrbe, a Rába-vonal birtokba vételére. Ennek az oka, hogy a VII. hadtest volt a legkevésbé leharcolt állapotban, hiszen a hatvani ütközeten kívül jószerével csak Nagysallónál és április 20-án Kéméndnél vett részt ütközetekben. Ez a hadtest volt legjobban ellátva lőszerrel is. A hadtestparancsnokságot a betegséget jelentő Gáspár Andrástól Poeltenberg Ernő ezredes vette át. Kossuth azonban nem követte a hadtestet, hanem a Görgeit a hadügyminisztériumban helyettesítő Klapka György vezérőrnagy kíséretében Debrecenbe utazott. (Hadosztályát Waldberg Károly alezredes vette át.) 1849 júniusában a felvidéken tett szemleutat, s június utolsó napjaiban tért vissza Győrbe. Itt vette vissza hadosztályának parancsnokságát Berzsenyi Lénárd ezredestől. (Az előző parancsnokot, Waldberget Görgei időközben a hadügyminisztérium táborkari osztályának vezetőjévé nevezte ki). 29 A győri csata után a súlyosan megsebesült Kossuth szolgálatképtelenné vált. A hadosztály parancsnokságát Posta Ferenc őrnagynak adta át, ő maga a fővárosba utazott, majd onnan a makói kórházba került. Augusztus elején Arad környékére távozott, s itt csatlakozott Görgei megérkező hadseregéhez. Ennek soraiban tette le a fegyvert ő is 1849. augusztus 13-án Világosnál. Az oroszok őt is átadták az osztrákoknak, s augusztus 26-án többi tiszttársával együtt Aradra szállították. Kossuth Sándort az aradi rendkívüli cs. kir. hadbíróság 1849. szeptember 20-án hallgatta ki, meglehetősen sommásan. Vallomásában hangsúlyozta, hogy 1849. áprilisától június végéig nem vett részt fegyveres összecsapásban s hogy a győri csata után szolgálatképtelen volt. Vallomását a hadosztályát május elején, illetve június végén átvevő Waldberg és Posta is megerősítették 1849. november 9-én. Daubék hadbíró ezután készítette el a Kossuth elleni vádiratot november 22-én. A tárgyalásvezetői előterjesztésben (votum informativum) a vádlottat fegyveres lázadásban és felségárulásban való részvételért teljes vagyonelkobzással, tiszti rangjának és nyugdíjának elvesztésével, végül lőpor és golyó általi halállal javasolta sújtani. A hadbíróság november 24-én ellenszavazat nélkül elfogadta az előterjesztést. Az ítéletet megerősítésre felterjesztették Haynaunak, aki azt Pesten november 28-án megerősítette, de a
