Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Hermann Róbert: Kossuth Sándor visszaemlékezése az

A fogságba került honvédtisztek nem csupán az olmützi várbörtönben töltötték hasonló módon rabságuk idejét. Az aradi várbörtönben 1849-1851 között szintén működött egy ilyen „hadtörténeti iroda", amelynek munkájában több mint harminc tiszt vett részt. Az elkészült kéziratok egy részét Ramming, illetve a téli hadjárat történetét megíró Johann Nobili is felhasználta.

13 Egy részüket Asbóth Lajos honvédezredes jelentette meg emlékirataiban - a saját neve alatt.

14 Az iroda munkájának összegzéseként készült el Gyulai Gaál Miklós vezérőrnagy visszaemlékezése (pontosabban: összefoglalása) a szabadságharc történetéről. A kéziratok legnagyobb része (köztük például Csermelyi Lajos félbemaradt, többszáz oldalnyi összefoglalója a délvidéki harcokról) mindmáig kéziratban van.

16 Ugyanez a helyzet azokkal a magyar fordításban megőrzött visszaemlékezésekkel is, amelyek Kiss Károly hagyatékából kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárába, majd onnan a Magyar Országos Levéltárba.

17 A „magányos" munkások közé tartozott Beniczky Lajos alezredes, aki a komáromi várfogságban kezdett hozzá emlékiratai írásához, de csak Kufsteinben fejezte be azokat. Az ő munkája az egyetlen, amely - egy fejezetet leszámítva - teljes egészében napvilágot látott. Kossuth Sándor alezredes a szabadságharc kevéssé ismert alakjai közé tartozik.

19 1816. február 2-án született Pesten, az igen kiterjedt Kossuth-család fiaként. Apja Kossuth István, anyja a dunántúli nemesi származású Perlaky Judit volt. Kossuth Istvánnak összesen hat gyermeke volt, három fiú és három lány. Sándor az ötödik gyermeke, s a legfiatalabb fia volt. Kossuth Lajossal, a neves politikussal csak igen távoli rokonságban állt.

20 Sándor gimnáziumot végzett, majd 1831-ben jelentkezett a cs. kir. hadseregbe. A jászkunsági kiegészítésű 12. (Nádor) huszárezredben szolgált 1847-ig. Itt szolgált együtt 1842-45 között Görgei Artúrral is. 1847-ben főhadnagyi rangban nyugalmáztatta magát. Amikor a Batthány-kormány 1848. május 16-án meghirdette az első tíz honvédzászlóalj szervezését, s felszólította a tényleges és a volt cs. kir. tiszteket a belépésre, Kossuth Sándor is jelentkezett. 1848. június 13-án az 1., Pesten szerveződő honvédzászlóalj századosává nevezték ki. Június 24-én zászlóaljával együtt a horvátok által fenyegetett Dráva-vonalra vezényelték. Jellacic seregének betörése után a drávai hadtest soraiban vonult vissza Pákozdig. Zászlóaljával a centrumban harcolt a szeptember 29-i pákozdi csatában, majd részt vett a horvát sereg üldözésében és az október 30-i vesztes schwechati csatában. Itt Ferdinánd Karger őrnagy dandárában a balszárnyon harcolt. A csata után Kossuth Guyon Richárd ezredes vezetésével egy erős hadosztálynyi erőt küldött a Morvaországból betört Simunich altábornagy hadosztályának bekerítésére, vagy legalább kiűzésére. Ehhez a hadosztályhoz osztották be az 1. honvédzászlóaljat is, de tűzbe nem kerültek. Simunich kiűzése után a zászlóalj a Görgei vezette feldunai hadsereg legszélső jobb szárnyán, a nádasi szorosnál állomásozott.

21