Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

Federmayer István: Adalékok Révai Miklós győri éveihez

Federmayer István ADALÉKOK RÉVAI MIKLÓS GYŐRI ÉVEIHEZ A győri székesegyházban 1796. március 20-án Révai Miklós mondta a virágvasárnapi szentbeszédet. Néhány nap múlva, bizonyára a húsvéti ünnepek után, végső búcsút mondott annak a városnak, ahol tizenkét évet ^öltött. A sokirányú munkával országos hírnevet szerző győzelmekben, de megalázó kudarcokban is gazdag évek után Bécsbe utazott, hogy pártfogói közbenjárásával irodalmi és tudományos törekvéseinek a rajztanárinál megfelelőbb állásra tegyen szert. De mikor és miért jött Győrbe? Hogyan élt, mit csinált ebben a még bástyákkal, falakkal körülvett, de már élénk kereskedelemmel, iparral rendelkező városban? Toldy Ferenc, a múlt század jeles irodalomtörténésze szerint az itt eltöltött évtized a magyar irodalomban Révai nevéhez kötődik, mint az előző Bessenyeiéhez. Valóban: minden jelentősebb irodalmi, kulturális megmozdulás valamiként hozzá fűződött, vagy éppen vezető, irányító szerepet játszott abban. Kétségtelen, hogy ő volt az összekötő láncszem Bessenyei és Kazinczy munkássága között. Ha csakugyan ilyen sikeres volt ez az évtized, akkor vajon mi történt, hogy e neves férfiú elhagyta ezt a várost? Oly kérdések ezek, melyek többségére már alapvető művek választ adtak.

1 A legutóbb megjelent összefoglaló mű szerint: „Révai a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb hatású tudósa, a magyar nyelvmüvelés elméleti megalapozója volt. Úttörő jellegű munkásságot fejtett ki a magyar irodalomtörténet, irodalomelmélet és stilisztika területén, a tudományos ismeretterjesztésben, valamint a Magyar Tudós Társaság létrehozásában. Legnagyobb, nemzetközileg is korszakalkotó jelentőségű érdeme a történeti nyelvtudomány megteremtése." Most, amikor éppen kétszáz éve Révai végleg hátatfordított a hozzá mindig mostoha győri magisztrátusnak, a hálátlan rajziskolának, végre elérkezett annak az ideje, hogy „késő százak után" igazságot szolgáltassunk a nagy hazafinak és tudósnak azzal, hogy áttekintjük, itt-ott kiegészítjük győri éveinek krónikáját az újabb kutatások eredményének ismertetésével. A GYŐRI ÉVEK ELŐZMÉNYEI Révai Miklós, mielőtt Győrbe került volna, elég kacskaringós, rögös utat járt be. 1781-ben pártfogója, gr. Károlyi Antal tudtával és beleegyezésével, nemkülönben rendje hozzájárulását is elnyerve nevelői állást töltött be a gr. Pálffy, gr. Viczai és gr. Batthyány családnál. Hamarosan kiderült, hogy a szellem arisztokratája nem képes elviselni az arisztokraták szellemét. Erről a keserű tapasztalatáról leghűbb és legbensőségesebb barátjának, Paintner Mihálynak, aki Bécsben gr. Grassalkovich Antal nevelője volt, ezeket írta: „Tudod hazánknak ebben is meg vesztődött állapotját. A mi nagyjaink olly alatsonyan vélekednek ezen nemes és nyomós Hivatalról kivált ha Magyar Fit választanak Gyermekeik