Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

RECENZIÓ - Bariska István: Moritz Pál kalmár üzleti könyve

hogy Moritz Pál bejutása a tizenkét soproni kiskereskedő közé házasságán és hozott tőkéjén múlott. Ez a megkülönböztetés természetesen alapos nyelvtörténeti felkészültséget kíván. Mollay professzor módszere jól igazolta magát. Ez a forráskiadvány is megkövetelte a kiadandó szöveg összes filológiai, történeti, kultúrtörténeti, topográfiai, céh- és egyháztörténeti stb. részletének tisztázását. Szöveget tehát nagy előtanulmányok után lehet biztonságosan kezelni. Erre szolgált a kereskedőkről és Moritz Pálról szóló fent idézett 1991-es tanulmány (a 16. századi soproni kereskedői réteg tagozódása, a Fő tér topográfiája és ingatlantörténete, ingatlanegyesítések, a Moritz-család története, a helyi kereskedői társadalom mobilitásának története, oltárjavadalmak, kegyuraság története, az első magyarországi lutheránus-ellenes per története, Moritz Pál közéleti szerepe, üzleti tevékenysége, az üzleti könyv elemzése, az özvegy sorsa, utólagos perek története stb.). így 1994-ben a szöveg környezetének teljes ismeretében került sor a szövegközlésre. Az természetes, hogy ennek a nagy előtanulmánynak számos részletét átvette a közreadó a szövegkiadás bevezetőjébe. Maga a szövegkiadás paleográfiai szempontból rendkívüli teljesítmény, hiszen itt nem folyó szöveget, hanem az üzleti illetve adóskönyv műfajában megszokott tömörítéseket találunk. A soproni nyelvjárásos korai újfelnémet nyelven fogalmazott, latin fordulatokkal tarkított szöveg paleográfiai átírása képezte a munkafolyamat első részét. Lexikográfiái elemzéséhez és megértéséhez természetesen szükség van alapvető német nyelvtörténeti ismeretekre. Ehhez nyújt jó támogatást a kötet végén szereplő Glossar/Szójegyzék. Nagyon tanulságosak a kronológiatörténeti adajékok. Mollay Károly minden a szövegben előforduló dátumot feloldott. Ez nagyban megkönnyíti a szöveg adatainak kezelését, egyben módot ad a feloldás mindenkori ellenőrzésére is. A szöveg közreadója meggyőzően mutatott rá azoknak a dátumoknak a helyes feloldására is, amelyek Moritz saját, egyéni keltezései voltak, például: „dedicatio templi", amely alatt a győri székesegyház ünnepét kell érteni, de ilyen a „tag nach zemendorffer kiriwey", amelyet csak helynévkutatási tapasztalat birtokában lehetett feloldani (zemendorff=Zemingdorf, Alsó Ausztria). A keltezés eme formáját Bécsújhelyről hozta magával Moritz, ami tulajdonképpen a soproni kalmárnak a bécsújhelyi Funck-céggel 1516-1518 között fenntartott kapcsolataival magyarázható. Ehhez hasonló kronológiai, egyház- és művelődéstörténeti kérdés az is, hogy milyen évkezdeteket alkalmazott Moritz az üzleti könyvben (például karácsony, újév) vagy hogy milyen helyi eseményhez kötődő dátumozást alkalmaztak még benne (például a soproni zsidók kiűzetésének dátuma, 1526. szept. 1-10.). A szövegkiadás előtanulmányában, valamint a szöveg kiadása során természetesen elkerülhetetlen volt néhány kritikai megjegyzés közbeiktatása. Ilyen kritikai megjegyzés olvasható a német czech szó Házi-féle értelmezésére, amely a németben testvérület (pruderschaft) és céh jelentésben fordul elő, de a ma-