Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

natkozik. Más szemlélet szerint a marketing tudatosan a belvárosra, mint a közösségek társadalmi és gazdasági életének középpontjára korlátozódik. A belváros különleges feladatai és funkciói keretében meghatározzák a központi hely jelentését. Különböző funkciókat neveznek meg, mint a kereskedelem, szolgáltatás (beleértve az ügyintézést), kultúra, szabadidő, lakás és munka. A City-Marketing fogalmából néhány terület kiesik a belvárosra való leszűkítés miatt, s ennek következtében a város nem minden célcsoportja és szereplője számítható ide. Ezért sok szerző követeli, hogy a City-Marketinget kapcsolják egy széleskörű városmarketing koncepcióhoz. Alapjában véve a City-Marketing mechanizmusa megegyezik a város-marketing mechanizmusával. Alapjaiban megegyezik, de nem azonos vele. A City-Marketing esetében a következő eltéréseket kell még figyelembe vennünk: A belváros kiskereskedelem forgalmának növelése. Lehetőséget nyújt a belvárosi kiskereskedőknek, hogy hozzászokjanak a kiélezett versenyhez a decentralizált kiskereskedelmi elárusítóhelyek között és hatást gyakoroljanak városfejlesztési politikára. Azonkívül új formáját láthatják a professzionális piacfeldolgozásnak és a járulékok pénzforrások hasznosításának. A reklám mind a város, mind a gazdaság érdekeit kell, hogy szolgálja. A „belváros válságának" megoldási lehetőségei. A City-Marketing intézkedései például: a marketing-mix alkalmazása, a belváros mint lakóhely értékelése, a személyi forgalom és a kínálat szűk keresztmetszetének kiszélesítése, a helyi személyforgalom és a városépítési koncepció kialakítása. Továbbiakban célként a belváros funkcióinak kiszélesítését, attraktívabbá tételét és szélesebb körű kihasználását kell megneveznünk. Ezek a pontok mutatnak rá a belváros fontosságára az egész város számára, és világossá teszik, hogy a City-Marketing sok olyan problémát képes kezelni, amely az egész város számára gondot okoz és a város gazdasági erejét teljes egészében erősíteni tudja. A City-Managementet gyakran azonosítják a City-Marketinggel. Ennek az az oka, hogy mindkét kifejezés alkalmazásában erősen kötődik a másikhoz, de csak a City-Marketing koncepció megalkotása után lehetséges a City-Management létrehozása. A szervezettség foka és a minőségi, valamint mennyiségi célkitűzések két különböző szintjét különböztetik meg a City-Managementnek. - Érdekeltség management nem szorosan szervezett együttműködési forma, célok, konkrét feladatok végrehajtása). - ReHâm management egy szervezet azzal a céllal, hogy a reklámintézkedéseket végrehajtsa (például belváros kínálatának pozitív irányba való befolyásolása). A City-Management fogalma a Center-Managemen fogalmából keletkezett. Ez eredetileg egy bevásárlóközpont managementjét jelenti, amelyben a kereskedők