Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Tóth László: Kálóczy Lajos levele Teleki László haláláról

kerülte az udvar és a nemzet közötti szakítópróbát. Tisza módosító indítványa Kálóczy előtt a Teleki politikai köntösében megnyilvánuló „szoros törvényességi politika" volt, s nem állt leküzdhetetlen gátként a „békés kiegyenlítés" politikájának érvényesülése előtt. Tiszához kötődése azonban újabb vívódások forrása lett. Hálás volt, amiért Tisza megvédte őt Nyáryék súlyos vádjaitól, ám a „békés kiegyenlítés" szándékától féltette a 48-as jogalap csorbítatlan megőrzését. 3. Kálóczy elfordulása a kiegyezéstől 1861. szeptember elejére valamennyi megyei képviselő hazaérkezett Győrbe, miután az augusztus 22-i királyi leirat feloszlatta az országgyűlést. Kálóczy itthon, Győrött feltűnően aktív szerepet vállalt az „újra beköszöntő absolutismus" elleni tiltakozásokban. Szeptember 2-án Kálóczy országgyűlési beszámolója után a megyei közgyűlés óvást emelt az országgyűlés „szétkergetése" miatt, s határozottan kinyilvánította „az országgyűlés által felállított elveket most és mindenkor osztja, annak eljárását végig helyesli s magáévá teszi".

26 1861 októberében Kálóczy részt vett Zichy Ferraris Bódog főispán és Sziklóssi Szabó Kálmán alispán társaságában a főispáni megyei körúton, melynek az volt a feladata, hogy a községek lakosságát meggyőzzék, vállalják fel az alkotmányosan választott megyei hatóság működtetéséhez szükséges házi adót. A körút során, Peren választói körében Kálóczy igen keményhangú beszédben „rögeszmének" nevezte a Habsburg-ház abszolutisztikus kormányzását, s tiltakozott amiatt, hogy Bécs semmit sem tanult a történtekből, s nem tud mást kezdeni Magyarországgal, mint „kivételes rendszabályokkal" úgymond a „törvényes rendet helyreállítja". A házi adó ügyének már csak morális jelentősége volt. A megye lakossága hiába szavazta meg az alkotmányos intézmények költségeit, Bécsben, a kancellárián már postázták a megyegyűléseket és az alkotmányos hatóságot feloszlató leiratot. November 19-én a tisztikar lemondásakor, a tavaszi „nagy lázadáshoz" híven éles hangon ítélték el Bécs magatartását, sőt az események alakulásáért magát az uralkodót tették felelőssé, mivel megszegte és félredobta „a századok óta fennálló elvet, miszerint a törvények alkotása, változtatása, módosítása vagy eltörlése egyedül a törvényhozást illeti, azaz a fejedelem és a nemzet közös megegyezése által érvényesíthető..."

27 Ezek megfogalmazásában, radikális hangvételében bizonyára fontos szerepe volt az ismét magabiztos, 48-as lelkülettel kiálló Kálóczynak. Kálóczy életében nem tűnt el nyomtalanul az 1861-es országgyűlési szereplése. Egy időre ismét visszavonulni kényszerült a közélettől, s a régészet, a numizmatika és a történettudomány művelésében lelte örömét. Szorgalmasan gyűjtötte a muzeális értékű tárgyi emlékeket, s az évek során rangos gyűjteményt hozott létre. Győri lakása (Teleki u. 57.) a város szellemi elitjének rendszeres találkozó helye volt, itt vitatták meg a nyugati civilizáció és a polgárosodás újabb szellemi és közgazdasági teljesítményeit, jelenségeit.