Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
három évi ciklusban Kertész István, Propszt Ernő és Lengyel Ottó tanítási költségeit fedezték. 112 ^ 1868-ban Eszterházy Miklós javaslatát — a kiképzett egyleti tanoncok a kisebb birtokosok között a „példánygazdaságok" kezelői legyenek — elfogadták. 113 ^ Megvalósítására már nincs adat! Az 1863-as aszály sújtotta alföldi terület megsegítésére indított akcióba a győriek is bekapcsolódtak. Összegyűlt 5573 Ft 97 kr, 24 db arany, 11 db ezüst húszas, 1353 mérő búza és még jónéhány adomány. 114 ^ Ebből gróf Batthyány Géza javaslatára 2000 Ft-ot a Torontál megyei Akacs, Nagy- és Kisbilesz kertész községeknek juttattak el, a többit az Országos Gazdasági Egylet osztotta szét. 115 ^ Hasonló nagyságú és sikerű akcióra többé nem került sor. Az egylet működéséhez szükséges anyagi fedezet megteremtése Az egylet működéséhez szükséges és tervei megvalósítását szolgáló pénzügyi fedezet megteremtése csak a kezdeti években sikerült. Az egyesületnek 1862-ben 73 alapító tagja volt, s minimum 100 Ft-os alapítványt tettek. Néhányan, így például Rimely Mihály szentmártoni főapát és a győri káptalan 500 Ft-os alapítvánnyal léptek be az egyesületbe. 116 ^ Az alakuló közgyűléssel egy időben egy bált is rendeztek az egylet javára. A bevétel 760 Ft 50 krajcár volt. Ebből a rendezvény költségeinek fedezésére 566 Ft 52 krajcárt, Beöthy Károly és Szabó János megjutalmazására 120 Ft-ot fordítottak. Az egyletre, azaz írószerek vásárlására 19 Ft 98 kr-t költöttek. 117 ^ Már az első években sem fizette be a tagság nagy része az alapítványok után járó 5%-os kamatot, illetve a részvényesek 5 Ft-os tagdíját. Ennek ellenére az első három év pozitív mérleget hozott. 118 ^ Bevétel+ Kiadás Maradvány Év előző évi maradvány 1861 1596 Ft 66 kr 511 Ft 1084 Ft 80 kr 1862 3176 Ft 42 kr 1021 Ft 2154 Ft 80 kr A pozitív mérleg ellenére már 1863-ban kiderült: az előző két évben 44 tag nem fizette be a tagdíjat, összesen 440 Ft-ot. A számvizsgáló bizottság javasolta: törvényes úton hajtsák be a tartozást. 119 ^ Az 1863. május 28-i közgyűlés új határozatot hozott. E szerint kétfajta aláírási ív van: az alakulás előtti és az alakulás utáni. Ez utóbbi aláíróit lehet csak kötelezni a tagdíjak befizetésére. 120 ^ Az új határozat újabb vizsgálatot követelt, ez viszont Beöthy Károly titkár és Krisztinkovich Antal betegsége miatt két hónapot csúszott. 121 ' Végül Beöthy és Krisztinkovich újabb javaslattal állt elő, hogy mellőzzék a törvényes eljárást. Az igazgatóválasztmány elfogadta az előterjesztést, és elhatározta: törli az igazgatóválasztmány soraiból a hátralékosokat. 122 ^ A határozat végrehajtásáról nem maradt fenn bizonyíték! (A Nógrád Megyei Gazdasági Egyesület hasonló esetben bírói úton hajtotta be tagjaitól a járandóságát.) 123 ^ Az 1868-as revízió szerint a 73 alapító tőkéje 13.200 Ft-ra rúgott. A 73 részvényes tagdíj befizetései pedig a következőképpen alakultak: 1862-ben 15 Ft, 1863-ban 45 Ft, 1864-ben
