Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
5 Ft, 1865-ben 50 Ft, 1866-ban 5 Ft, 1866-ban 5 Ft, 1867-ben 245 Ft. 124) A vizsgálat meg sem említi : a 73 részvényes - ennél nagyobb volt a számuk kerek hét év alatt fizette be egy évi tagdíját! Két esztendőben is előfordult, hogy egyetlen tag küldte el „járulékát"! A pénztáros jelentését ennek ellenére minden ellenvetés nélkül tudomásul vették! A legelső pénztári revízióra is a kiegyezés után, 1868-ban került sor, az egylet katasztrofálissá vált anyagi helyzete miatt. Krisztinkovich Antal pénztárnok egy reálisabb költségvetés elkészítésével próbálta ellensúlyozni az egyre növekvő tagdíjhátralékot. Számolt az előző évek 11.762 Ft 12 krajcár bevételével és 11.597 Ft 21 krajcár kiadásával. így az egyesület 1868-ban 164 Ft 54 krajcár készpénzzel indult. A bevételt ugyan több, mint 1000 Ft-ra tervezte, a kiadást ellenben 739 Ft-ban akarta maximálni. 125 ' Közben a tagdíjhátralékot is sikerült a januári 695 Ft-ról áprilisra 665 Ft-ra csökkenteni, de míg a részvényes tagok elmaradása csökkent, addig az alapítóknál 145 ft-ról 285 Ft-ra nőtt! 126 ' 1889-ben az egyesület a már az alapszabályában is ígért terménycsarnok létrehozásával kacérkodott, de a kiábrándító pénzügyi helyzet miatt nem került rá sor. Krisztinkovich mindent megtett a Földművelésügyi, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztérium segélyének megszerzéséért. Fiktív költségvetést készített 1019 Ft bevételről s 841 Ft kiadásról. 2T> Míg 1868-ban 73, addig 1869-ben 85 részvényes tagdíjával számolt. Az így nyert alacsony 178 Ft-os szabad keret miatt végül nem terjesztették fel segélykérelmüket. A költségvetési tervezetben így sem szerepelt az egyleti kertész fizetése! Az egyre súlyosbodó anyagi helyzeten, a kozmetikázott számadások dzsungelében egy újabb bizottmány kinevezésével próbáltak úrrá lenni. Tagjai: Bezerédy Kálmán, Kovács Márton, Zmeskál Sándor. A jelentés szerint nem tudják az 1869-es költségvetést megvizsgálni, mivel elfogadhatatlan az 1868-as, az 1867-es pontatlansága miatt! Egyben Zmeskál Sándor kérte felmentését a megbízatás alól. 128 ' 1870-ben — az 1868-as országos gazdaértekezletre hivatkozva — a Földművelésügyi-, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztérium is kérte az 1868-as költségvetés bemutatását. A tetemes hátralék behajtása mégis csak az 1872. január 15-i közgyűlésen merült fel újra. 129 ' 1872. december 16-ig igazgatóválasztmányi ülésen jelentette be a pénztárnok, hogy az 1600 Ft több évi hátralék miatt a költségvetést nem tudja beadni. Az igazgatóválasztmány újra a törvényes behajtást fontolgatta. 10 ' A végrehajtásra végül is nem került sor. 1878 elején a 450 ft egyleti kiadást Zittritsch Mátyás egyleti pénztárnok már saját zsebéből fedezte. 131 ' 1878-ban csak 93-an fizették be tagdíjukat. 132 ' Az 1878-as statisztika szerint az egyesület 9.201 Ft tőkével rendelkezik, 1878-as bevétele 1.216, kiadása 1500 Ft. 133 ' Zittritsch Mátyás jelentése szerint 1878-ban 9687 Ft 50 kr az egyleti vagyon, ám ebből 5000 Ft alapítványt nem fizettek be, a kamat és a tagdíjhátralék 1600 Ft. 134 ' Az évi bevétel összege sem egyezik meg a Hivatalos Statisztikai Közleményekben megjelent összeggel! 1879-ben újra
