Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez

mutattak be a közönségnek Győr városában a Honvéd ligetben.

55

' Kedvezményeket is szerzett az egyesület tagságának: Kotzó Pál gépészmérnök és budapesti gyártulajdonostól árengedményre és részletfizetésre. 6

' Foglalkoztak új, gazdaságosabb és nagyobb hasznot hozó ágazatok meghonosításával is. Zichy Ottó a Sina János rárói uradalmában folytatott selyemhernyó tenyésztés eredményeit ismertette az egyesülettel.

57

' Az új, csíraképesebb, nagyobb hozamú vetőmagvakkal is kísérleteztek. Dorner Ede

5 ' a londoni kiállításról hozott búzaszemekkel, Viczay Héder

59

' az ausztráliai búzaszemekkel végzett kísérletéről tartott előadást. Az új, jobb vetőmagvakkal folytatott kísérletek az 1880-as években állandósulnak. A magvakat a Földművelésügyi-, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztérium bocsátja az egyesület rendelkezésére. A kísérletezésbe a levelező tagságot is belevonták. Az eredményekről az egyletnek, s a minisztériumnak egyaránt beszámoltak. A kísérletre kijelölt személyek névsorát, s az eredményeket a Győri Gazdában jelentették meg. Szinte állandóan foglalkozott az egyesület a szőlő és bor termeléssel. Még 1861-ben Péterffy Károly a Hoiinbrenk féle szőlőművelési rendszert mutatta be. ' Simon Vince a szőlőtermelés és bor okszerű kezeléséről írt munkáját ismertette a tagsággal. Egyben Simon Vince művét az egylet saját költségén ki is nyomtatta.

61

' A Győri Gazda majdnem minden számában helyet kapott egy szőlővel, borral foglalkozó cikk. Részletesen foglalkoztak a filoxéra-vésszeí.

62

' Leírták a Tarcalon bemutatott szőlőmetszési és oltási műveleteket.

63

' 1881-ben mintaszüretre került sor Lévay Henrik ménfői birtokán. Az érdeklődőket különvonat szállította a helyszínre.

64

' Sokat foglalkozott az egylet az állategészségügy helyzetével is. 1867-ben Pivonkay Antal tartott előadást a szarvasmarhák „rohamos hugykőbajának,, műtéti megoldásáról.

65

' Állandóan visszatérő probléma volt az egyesület napirendjén az állategészségügy megoldatlansága. Beszerezték és terjesztették a tagság körében a biztosító társaságok alapszabályait, például az Országos Biztosító Intézetét.

66

' 1878-ban az Első Magyar Általános Biztosító Társulattal veszik fel a kapcsolatot - aminek alapítója Lévay Henrik. A társaság az egyleti tagok számára engedélyt adott a kedvezményes biztosításra.

67

' Felhívták az egyesület tagjainak a figyelmét, hogy a Belga banktársulatnál mind „nemzetgazdászati, mint egyéni szempontból" káros üzletet kötni.

68

' Kiállítások, versenyek Az egyesület életének leglátványosabb mozzanatai a kiállítások voltak, s különösen fontos társadalmi eseményt jelentettek az 1860-as évek elején. Különösen nagy nehézséget okozott az alig létező egyesületnek két ilyen rendezvény lebonyolítása is. Szinte csak ezzel bizonyította működését az egyesület. A kiállításokon általában a megyebeli és a környező törvényhatóságok termelői vettek részt. A legnagyobb szabású rendezvény az 1874-es termény és ipari kiállítás volt, mind a résztvevők számát, mind a bevétel nagyságát tekintve. Az esemény lebonyolítására pedig külön bizottmányt választottak, valamint