Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
GYŐRI TANI íl ,M ÁNYOK iÉ^^^^^^fel; kijelölték a zsűri tagjait. A bíráló bizottság tagjai az általuk zsűrizett kategóriában nem szerepelhettek mint kiállítók. A kiállítás helye általában a megyeháza volt. A díjazottak között leggyakrabban a tata-gesztesi, Viczay Héder, a csornai prépostság, a győri káptalan és a győri püspökség uradalmainak termékei szerepeltek. A legelső kiállításra 1860. május 29-31 -e között került sor. A rendező bizottmányt Dorner Ede vezette. A 34 kiállító 190 juhot, ebből 179 hazai és 11 merinói vagy merinóival keresztezett fajút állított ki. Három kategóriába sorolták a juhokat, s az egyes csoportokat más és más szempontok alapján bírálták! A merinós csoportban az alakot, a gyapjú minőségét, tömöttségét, a hazai fajtáknál az előbb felsorolt szempontokon kívül a testsúlyt és a beltenyésztési időszakot is figyelembe vették. A keresztezett fajtáknál csakis a „szerencsés átalakítási eredményt" díjazták! Arany díjat végül kilenc tenyésztőnek osztottak ki. 6 ' Még 1860. október 7-9-e között az Országos Kertészeti Társulattal közösen „kerttermény, kertészeti eszközök és házi iparkiállítást" szerveztek. A szervezési munkálatokat a Zichy Ottó vezette választmány bonyolította le. A kiállítás hiányosságait Simon Vince kritizálta. Követelte a kiállított tárgyak szigorúbb őrzését, bírálta a rossz elhelyezést! 70 ' 1865-ben gyümölcs, bor, termény, gépészeti és háziipari kiállítást rendeztek. A „gépészet" szakban aranyéremmel jutalmazták Stádel Károly cséplőgépét, Pordach József fúrógyártót, Strobel és Baris gépészeket kézi rostájukért. Aranyérmet nyert kiváló boraiért a csornai prépostság, gróf Eszterházy Miklós és Szilágyi Miklós. A kiváló gyümölcsterményekért Glocker Károly és Walter János kapott első díjat. Aranyéremmel jutalmazták gróf Batthyány Géza búzáját, és gróf Eszterházy Miklós tata-gesztesi uradalmi téglagyárának termékeit. ' Az 1868-as gépészeti kiállításon összesen 12 kiállító jelent meg, közülük is a magyaróvári uradalom, Stádel Károly, Kühne és Ludwig mosoni gépészek termékei képviselték a gépgyárakat. 72 ' Az 1870-es szarvasmarha kiállításon alig vettek részt néhányan, s mindössze öt jutalom kiosztására került sor. 73 ' 1874-ben nagyszabású termény és iparkiállítást terveztek egész Magyarországra kiterjedően. Kihangsúlyozták: a bécsi és más külföldi kiállítókat díjazásban nem részesítik. A Földművelésügyi-, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztérium 750 Ft támogatásban részesítette, s kikötötte: a küldött érmék csak a „terménytárgyak" díjazására használhatók fel. A nagyobb időjárás viszontagságaitól megóvandó gépeket külön e célra emelt épületben helyezték el. A kiállítást 1874. augusztus 23-án nyitották meg a megyeházán, egyúttal meghívták a természettudósok győri nagygyűlésén résztvevőket is. A belépti jegyek árát 20 kr-ban állapították meg, jegyszedőknek a megyeháza és a városháza szolgáit kérte ki az egyesület az alispántól illetve a polgármestertől. A hosszadalmas ceremónia díszsortűzzel és a tűzoltó zenekar zenés felvonulásával kezdődött. Az egyesület tagjai az olvasóegylet székházától díszfogatokon a megyeházára hajtottak, ahol Szilágyi Gáspár üdvözölte az érkezőket, majd a Himnusz után újabb ünnepi beszédek sora következett. A kiállítás bezárásáig, augusztus 30-ig 16 ezer belépőjegy kelt
