Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Gecsényi Lajos: Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668)
a török birodalom belső területeivel álltak kapcsolatban, őket, mint különleges helyzetű, bár egy részükben polgárjogot szerzett, idegen kereskedőket a vár főtisztjei (maga de Souchés főkapitány is) — nyilvánvalóan a kémek elleni védekezés leple alatt — éppúgy zsarolták, mint Győrben az „alföldieket". 17) A korábban szokásos egy tallér helyett 6-7 tallért követeltek tőlük a lakhatás és szabad kereskedés fejében. A polgárjoggal rendelkező „rácoktól", noha többi polgártársukhoz hasonlóan vámmentességgel rendelkeztek, a harmincados (aki egyben a királyi vámos feladatkörét is ellátta) saját maga számára a szokásos vám felét kérte. A polgári/paraszti kereskedés általános állapotát tekintve legerőteljesebb ellenhatásként a nemesek által összevásárolt (részben a nemesi birtokon termelt) — rendi jogon vámmentességet élvező — árúk konkurrenciája érvényesült. A főnemesek és főpapok, miként a szakirodalomban Pach Zsigmond Pál és Zimányi Vera ezt részletesen kifejtettékl8), nemcsak magánvámok felállításával, a vámtételek emelésével igyekeztek megcsapolni a kereskedelemből származó hasznot, de a saját birtokaikon termett és „saját fogyasztásra" vásárolt (a törvények értelmében erre vonatkozott a vámmentesség) termékek forgalmazásával behozhatatlan előnyre tettek szert. Rauch Dániel szlavóniai (nedelistyei) főharmincados a kortárs szemével fogalmazta meg a főúri kereskedelem „versenyen kívüli" előnyeiből származó problémákat, „...holott promiscué, sőt majd leginkább az úri és nemes rend vévén maga eleiben az kereskedést, ki fizeti meg a harminc zadot, ki pedég ne, és úgyanynyira, hogy valaminek hasznát látják lenni, az magok számokra foglalván pro propria allodiatura reputálják;"-írta Rauch 1655ben. 19) Több mint egy évtizeddel később Partinger Mihály jelentése a helyszíni tapasztalatok alapján hasonló esetek sorát említette. Különösen három főúr, gróf Nádasdy Ferenc országbíró, gróf Draskovich Miklós és gróf Kéry Ferenc, járt élen a kereskedésben. Nádasdy uradalmi tisztviselői a határmenti piacokon egyaránt felvásárolták a bőrt, a mézet, a sózott halat és bort. A hofi harmincados szerint Nádasdy valamennyi birtokán megtiltotta a mészárosoknak a bőr eladását idegen kereskedőknek, inkább saját embereivel összevásároltatta, majd eladatta Ausztriába. Keresztény és zsidó megbízottai (faktorai) magyar területen Neufeldben gyűjtötték a bőrt, hogy onnan a határ túloldalán fekvő pottendorfi Nádasdy uradalomba szállítsák, "...fizetés és bejelentés nélkül, oltalomlevél birtokában saját majorsága neve alatt nagy mennyiségben vitet ki mézet."-közö!te a vimpassi harmincados Nádasdyról. 20 ' Sopronban ugyancsak ismerték a nyers bőrrel és mézzel folytatott kereskedését. Emberei a bécsújhelyi piacon a böjti hetekben sózott halat árultak. A győri harmincados tudomása szerint összesen nyolc karika (hordó) halat vittek ki ez alkalommal. 1667 tavaszán jobbágyai 100 akó kóser bort szállítottak Bécsbe az ottani zsidóknak. A Lajta hegység osztrák oldalán fekvő Hofban a harmincados azt vallotta Partinger tanácsos előtt, hogy Draskovich gróf kulcsára az alsó-ausztriai Sei-
