Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Gecsényi Lajos: Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668)
m 1 bersdorfban 150 akó magyarországi bort adott el egy sziléziai kereskedőnek. Ezt a nezsideri tisztviselő is megerősítette, mondván a gróf fél évvel korábban valóban 12 kocsi bort vitetett Seibersdorfba, állítólag saját háztartása számára. Nezsiderben jelentették azt is, hogy Draskovich gabonát, zabot és más terményeket küldetett, mint majorsági terméket, ausztriai uradalmába. Kéry gróf üzleteiről Szentmártonban és Sopronban tájékoztatták a Kamara tanácsosát. A hegykő/heiligensteini vásáron a bécsi és más illetőségű lókereskedőknek a gróf emberei visszaadatták a vételárat, maguk vették meg az állatokat és harmincadfizetés nélkül hajtották a határon túlra. Hasonló módon járt el Sopronban, ahol nemcsak a borokat vetette el a külföldiektől, hanem marhát is vásároltatott és a zsidóknak adta mészárszékre, majd a húst Ausztriában áruitatta. Előfordult, hogy emberei az élőállatot Kaboldnál, az erdőkön át vitték ki az országból. A nemesi előjogokra alapozott vámmentességgel, mint néhány példa mutatja, nemcsak a főurak, hanem középnemesek, sőt armalisták is élni akartak. Ikerváron említették, hogy néhány rábaközi nemes, elsősorban pedig németczubai ? Horváth Ferenc bőrökkel kereskedik, a harmincados segédjét kivont karddal fenyegeti, nemesi előjogait hangoztatja. A Bruck melletti Neudorf és Paindorf (Újfalu és Pándorfalu) jobbágytelken ülő armalistái, akik jobbágyi szolgálatokat teljesítettek földjeik után, úgyszintén nem akartak fizetni ausztriai szőleik termése és a Magyarországról kivitt gabonájuk után. Győrben a városi nemespolgárok és a tisztek „házi szükségleteik" címén hoztak be a városba árucikkeket, a harmincad megfizetése nélkül. Christopherus Gerübel bécsújhelyi ellenőr általános érvénnyel foglalta össze tapasztalatait. „A mágnások és a nemesek saját majorságuk neve alatt oltalomlevéllel vagy anélkül mindenfajta élelmiszert, gabonát, mézet, disznót, szalonnát, baromfit és más dolgokat visznek nagy mennyiségben a városba a heti piacokra, és visszafelé mindenfajta árút, faanyagot szállítanak nagy mennyiségben harmincad fizetés nélkül, ami után ha fizetnének a harmincadnak 1000 tallér feletti bevétele lenne." ... „A királyi jövedelmeket nagyban csökkenti, hogy a Magyar Királyság mágnásai birtokaikon nem engedik a nyersbőrökkel való szabad kereskedést, azt maguknak tartják fenn és másokat, akik nem csekély összeget fizetnek és fizettek a harmincadba, eltiltanak tőle." 21 ' A főnemesek kereskedelmi ügyletei kapcsán a vizsgálati jelentés több ízben visszatérőleg jelezte a részben a nagyurak megbízottaiként eljáró, a védelmüket élvező zsidó kereskedők kiterjedt üzleti tevékenységét. A történeti irodalom a 17. századról szólva alig-alig emljíti a kiváltságos helyzetet élvező kereskedő réteg jelentőségét, holott csupán ebből az egyetlen forrásból is fény derül gazdasági szerepvállalásukra, ami éppen a nemesi érdekszférában tudott megerősödni. 22 ' Köpcsényben a különböző árukkal gyakran a vásárokra és hetipiacokra jövő zsidó kereskedőktől nem a teljes harmincadot, hanem átalány jellegű adót („á Loszungh") 23 ' szedtek, ami jogosulatlan előnyt adott a számukra. Vimpácz és környéke volt Nádasdy Ferenc országbíró embereinek legkedveltebb
