Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

RECENZIÓ - Bognár Ákos: A Kisalföld népi építészete

gálnák. Vázolja az eredetkutatásokat, a magyar és német háztípusok lehetséges kapcsolatait, hangsúlyozva: nem lehet átvenni a magyar házkutatási eredményeket a burgenlandi építészetre! A régi burgenlandi épületállományról kevés az ismeretanyag, ez további kutatómunkára ösztönöz — állapítja meg. Sajátos leíró néprajzi kismonográfia GUDMONNÉ FÜLÖP Ilona írása a Kisalföld északkeleti felének népi építészetéről. Földrajzi, nemzetiségi átnézetét adja az érsekújvári járásnak, megállapítva: anyagi kultúrája rokonságot mutat a nyitrai, barsi, honti tájakkal, keleti palócsággal, Mátyusfölddel, Csallóközzel. Morfológiai vizsgálat alá veszi a vidék településszerkezetét (völgyi falu, halmazfalu, hegyközség), a telekelrendezést, majd sorra veszi a lakóházak alaprajzi elrendezését, alkotóelemeit, díszítményeit. Külön részben mutatja be a gazdasági építményeket, szőlőhegyi lyukpincéket, kétpadlásos pincéket, valamint a temetőket. A tanulmányt szlovák-magyar helységnévszótár zárja. DOMONKOS Ottó tanulmánya a népi építészettel kapcsolatos céhes mesterségeket vizsgálja (ács, asztalos, kőfaragó, lakatos, kőműves, üveges, kéményseprő), megállapítva: a tanult mesteremberek közreműködésére mindenhol szükség volt az építkezéseknél. Részletesen bemutatja néhány céh ár- és bérszabásait a 18-19. században. Kitér a „fuser" munka értelmezésére, annak céhbeli tilalmazására, melyet céhszabályzatok idézeteivel mutat be. Céhes jegyzőkönyvek alapján mutatja be a térség falvaiban tevékenykedő mesterek körét, elemzi az építészetben betöltött szerepüket. Feltárja az 1872-es céhtörvény és 1884-es ipartörvény céheket érintő hatásait, kitér a társulatokra, ipartestületekre, iparkamarák működésére. A tanulmány végén a Győr-Moson-Sopron megyei céhek adatait olvashatjuk szakmánként, időrendben, mester-legény-inas bontásban (1876). Sopron északkeleti külvárosának 17-18. századi építészetéről írt érdekes tanulmányt KÜCSÁN József. Vizsgálja a „gazdanegyed" 1642-1717 közötti hagyatéki leltárait, különös tekintettel az építészeti vonatkozásokra. Párhuzamot von a negyedet lakó iparosréteg és a gazdálkodó polgárok életmódja, lakáskultúrájának alakulása között. Bemutatja az inventáriumok formáját, szerkezetét. Felhívja a figyelmet a hagyatéki levéltárakban említett családi leltárak forrásértékére. Részletezi a lakótérbővítés módjait, tüzelőberendezések típusait, gazdasági építmények jellegzetességeit, mindenhol megemlítve a német elnevezéseket is. DOMINKOVITS Péter tanulmányának témája a kisnemesség és a vagyonos középnemesség lakóházegyütteseinek, életmódjának bemutatása a levéltári források tükrében, a 19. században. Részletes vizsgálatnak veti alá a hagyatéki leltárokat, összehasonlítva a kisnemesi és paraszti vagyonösszeírásokat. Társadalomtörténeti szempontokat is figyelembe véve kutatja és adatokkal szolgál a nemesi társadalom legkevésbé feltárt rétegeinek építészeti hagyományaihoz, lakó és gazdasági épületeinek történeti, etnográfiai vizsgálatához. Elemzi a származás, vagyonosság, életmód, építkezési gyakorlat kapcsolatait.