Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

RECENZIÓ - Bognár Ákos: A Kisalföld népi építészete

FAZEKAS István a vizitációs jegyzőkönyvekre, uradalmi levéltári forrásokra (17-18. század), mint fő forrásokra támaszkodva vizsgálja a győregyházmegyei terület mintegy 200 plébániaépületét. A szerző közli a soproni, locsmándi, komáromi, székesegyházi főesperességek vizitációs adatait a plébániaépületek állapotáról, alaprajzukról, berendezésükről, építésükről. Elemzi a reformáció, az ellenreformáció és a török uralom hatásait a mosoni, locsmándi, soproni, rábaközi főesperességek területén lévő plébániáknál. A plébániák fenntartási kérdéseit, népi építészettel való kapcsolatait is érinti. Ezek az épületegyüttesek a nemesi-kisnemesi lakóépületekkel mutatnak rokonságot, ez pedig városi párhuzamok felé mutat — állapítja meg a szerző. A vándorcigányok letelepítése és építkezése (18-20. század) a témája BANA József forrásokban gazdag tanulmányának. A győri cigányságról egy 1746-os aktacsomó, 1686-os városi közgyűlési jegyzőkönyvek, polgármesteri iratok adatait feltárva közöl érdekességeket. A rendeletek tükrében mutatja be a kóborlók letelepítésére tett kísérleteket. Leírja csoportjaikat, adózásukat; kuriózum a cigányok 1746-os esküszövegének közlése, mely archaikus jellegével tükrözi szinte babonás vallásosságukat. A tanulmány nagyobb része a Lakatos család letelepítésének kísérleteit, ezzel kapcsolatos levelezési anyagot mutatja be. A kisalföldi malmokról írt tanulmányt BALÁZS György, melyben összegzi az eddigi kutatási eredményeket. Bemutatja a Kisalföld vízföldrajzi viszonyait, malomgeográfiai szempontú felosztását, a terület átmenő kereskedelmét, településviszonyait, a főleg a 19. század második felétől megindult árvízmentesítési munkák hatásait. Történeti-régészeti adatok, kataszteri összeírások, levéltári források segítségével mutatja be a térség vízimalmait, hajómalmait, cölöpös malmait, az élőerővel hajtott malmokat és a szélmalmokat. Áttekintést nyújt a Duna, Rába, Marcal és más vizek szabályozásáról, ezeket végző „társulatokról". Malomösszeírások, céhes emlékek bemutatásán keresztül ismerhetjük meg a különféle malomtípusok történetét, fejlődését, változataikat, szerkezeti felépítésüket, elterjedésüket. A tanulmány külön értéke a sok vízrajzi, kataszteri térkép, valaint a malomszerkezeti rajzok. A szakrális célú, települések határában felállított építmények speciális csoportjáról, a képoszlopokról (kőkép, képes oszlop, stb.) szól PERGER Gyula tanulmánya. A szerző a történeti-néprajzi építészeti forrásokra támaszkodva vizsgálja a képoszlopok eredetét, funkcióját, stílusjegyeit, díszítményeit, megállapítva: a kisalföldi képoszlopok osztrák-német eredetre, kapcsolatokra mutatnak. Vázolja az osztrák területen folyt kutatások eredményeit, részletesen ír a kőképek elnevezéseiről, formakincséről, anyagairól, tájolásukról. A kőfülkék díszítményeivel külön fejezet foglalkozik, bemutatva a barokk korszak szobor és képkultuszának jelentőségét a népi szakrális hagyományokban. A képoszlopok funkcionális vizsgálatánál említi a kialakult elméleteket, utalva a mondai hagyományokra is. Felsorolja felállításuk lehetséges okait. A tanulmányt gazdag képanyag teszi még érdekesebbé.