Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR JELENE - Szilágyi György: Adalékok Győr közlekedésföldrajzi vizsgálataihoz

1271-ben kiváltságlevelet adott, s ez új fejezetet nyitott a város fejlődésében. A XV. században a Káptalan-dombon lévő várat megerősítették. Falakat emeltek, tornyokat építettek, s a falak alá, a mély és széles vizesárokba a Rába vizét vezették. Mohács után 1529-ben a török Bécs ellen vonult. A hadesemények következtében Győr lett Bécs kapuja. A város fontos stratégiai szerepére való tekintettel szükségessé vált egy új, korszerűbb vár építése. A XVI. században az olasz Pietro Ferrabosco mester kapott megbízást a tervek elkészítésére. Ennek alapján épült a korabeli vélemények szerint szinte bevehetetlen erősségű vár. A falak átlag tíz méter magasak, mintegy nyolc öl szélesek voltak és nemcsak a Káptalan-dombot, hanem az egész várost körülvették. A falak alatti mély és széles árokba a Rába és Abda-Pinnyéd határából a Rábca vizét is idevezették (a mai Bercsényi liget helyére). A várfalak találkozásához füles bástyák épültek. Az egykori hét bástya közül ma már csak a Püspökvár bástyája látható. A városnak három fontos kapuja volt. Ezek: a Duna kapu (a mai Duna híd belvárosi hídfőjénél), a Fehérvári kapu (a mai Baross út és Arany J. út kereszteződésénél), a harmadik a Bécsi kapu (a mai Bécsi kapu téren). 1566. szeptember 29-én a Bécsi kapu tájékán tűz keletkezett és szeles időben csaknem porig égett a város. A Káptalan-domb lábainál félkör alakban húzódó utcákban az elpusztult házak helyén a tűzvész után 1567-ben városrendezés kezdődött. A mérnökök - figyelemmel a várkapuk és város falak irányára is - épületek lebontásával kiegyenesítették a város utcáit, s a területet 812 házhelyre osztották fel. Létrejöttek az egymással párhuzamos és egymásra merőleges utcák, kialakult a sakktáblaszerű utcahálózat. A török uralom idején a város morfológiai képén jelentős változás nem történt. A későbbi évszázadokban is ezen a középkorban kialakult úthálózaton épül, fejlődik a város. A rövid ismertetőből is látható, hogy az első letelepedés színhelyén fejlődött ki az ősi városközpont, amely a történelem során mindvégig jelentős szerepet játszott. A belváros alaprajza az elmúlt négy évszázad alatt nem, vagy csak kis mértékben változott. A rövid városszerkezeti analízis célja a közlekedésföldrajzi vizsgálatok megalapozása volt. A belváros területén különösen lelassul a személygépkocsi haladás, amin alig javított az egyirányúsítás. A környezeti károk csökkentése és a forgalom gyorsítása érdekében a belváros egyes térségeiből - a Széchenyi térről, a Bécsi kapu térről és a Káptalan-dombról, továbbá az említett területekhez vezető egyes utcákból - kitiltották a gépjárműforgalmat. A kérdés fontosságára való tekintettel részletesen is ismertetem a belvárosban a gépjárművek behajtási tilalmából készített kimutatást (1994. év végi állapot). KIMUTATÁS Győr belvárosában a gépjárművek behajtási tilalmáról - Baross G. út - Szent I. út, Király útig - Kisfaludy út - Aradi V., Czuczor G. út közötti szakasz,