Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Barsi Ernő: Folklorizálódott Czuczor Gergely versek

Ezek a dalok is szép példái Czuczor költészete és a népdal kölcsönhatásának. Mikor Czuczor Gergely „népdalait" írta, akkor volt virágjában a 19. századi népies műdal. Nem csoda, ha több verse ilyen népies műdal dallamokkal terjedt el a nép között is. A versek bizonyára a kalendáriumokon, később iskolás olvasókönyveken keresztül juthattak el a szélesebb néptömegekhez. Azt aligha gondolhatjuk, hogy az Auróra, Athenaeum, meg a többi irodalmi folyóirat a falusi nép kezébe kerülhetett, s abból tanulták meg Czuczor verseit. De a vándorszínészet a maga hőskorában, széltében-hosszában zengett népies műdalaival falura is sok versét eljuttatta. Ezek a népies műdalok is ugyanúgy szájhagyományozódás útján terjedtek, mint a népdalok. Népünk nem érezte idegennek őket, s igen sokat megtanult, évtizedeken át megőrzött belőlük. Ebben az időben még az irodalmi műveltséggel rendelkezők sem választották el élesen a népies műdalt a népdaltól, s gyűjteményeik is vegyesen közlik azokat. (Pl. így találjuk Arany János, Tompa Mihály gyűjteményeiben, s Erdélyi János Népdalok és mondák című könyvében ilyen fejezet is található: íróktul.). így tette ezt költői néven a győri Limbay Elemér (Limbeck Ferenc) is az országos gyűjtéssel összeszedett hatalmas anyagával, melyből Magyar Daltár címmel 6 kötetben dalszöveggyűjteményt, Magyar Dal-Album felirattal pedig 1200 dallamot tartalmazó, zongorára tett dallamgyűjteményt adott ki. Bár tudja, hogy nem azonos a népi és a műköltészet, mégis vegyesen közli mindegyiket, s erről a Magyar Daltár IV. kötetének A népdal című bevezetőjében ezt írja: „Népdaloknak neveztetnek átvitt értelemben olyan dalok is, melyek tulajdonképpen a műköltészethez tartoznak, azonban olyan köztetszésben részesülnek, hogy azok a nép kedvencz dalaivá lettek és országszerte énekeltetnek... a gyűjtő ezeket is a nép ajkáról hallotta és jegyezte fel."