Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN
ban tanult. 1914—15-ben Miskolcon kezdte pályáját. Ezután Max Reinhardtnál tanult rendezést. Harcolt az I. világháborúban. 1918-tól 1925-ig Aradon, 1925—28 között Fekete Mihály társulatában játszott és rendezett Temesváron, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben. Szendrei Mihály igazgató és az aradi Magyar Párt elismerő oklevéllel búcsúztatta 1928-ban, amikor Magyarországra települt. 1929—32 között Pécsett volt szerződésben, 1933—36 között Debrecenben. Ezután két évig a pécsi színház igazgatóhelyetteseként és főrendezőjeként működött. 1938-39-ben a Mohács-Nagykanizsa- Szentes-Szombathely Színi Kerület igazgatója volt. 1939-től 1942-ig a cseretársulati rendszer keretében vezette együttesét. 1942—43 között Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Désen és Nagybányán tartott előadásokat. A II. világháború után 1948-ig a szatmárnémeti Városi Színház igazgatója volt, az intézményt azonban megszüntették. Ekkor egy szövetkezetbe ment el dolgozni, majd 1953-tól nyugdíjazásáig a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház rendezőként alkalmazta.565 A stagione rendszer első társulati igazgatójaként kedvelt volt Győrben. Igényes és sokoldalú műsorrendjére nem volt panasz, az újdonság erejével hatottak műsorai. Fontos volt számára, hogy neves vendégfellépők egészítsék ki, vagy erősítsék meg gondosan megválogatott műsorát. Az ismert primadonnák közül Honthy Hannát566 többször is láthatták a győriek, ahogy Fedák Sárit567 is. 565 http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/szl2/14.html 2019. január 11. 566 Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21. - Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész. Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt. Ezután Pozsonyban, Debrecenben lépett fel. Férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1916-tól a főváros különböző színházaiban — Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház - kapott szerződést. 1922-ben, A bajadér című Kálmán Imreoperett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten. 1925—27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével. A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília). Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer. Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány '74 című alkotásokban. 567 Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. október 26. - Budapest, 1955. május 5.) magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Molnár Ferenc író második felesége. Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború 173
