Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
De még ekkor sem hagyta el rá jellemző kissé kesernyés humora. Pár héttel a halála előtt családtagjai unszolására az őt látogató „aranyszájú püspöktől” ugyanis elfogadta az utolsó kenetet, felkészülve e földi pálya elhagyására. Ekkor egyik hozzátartozója megkérdezte a művésznőtől: Ugye most már sokkal nyugodtabb, nagyasszony? Mire a halálos beteg Jászai Mari fáradtan mosolyogva így válaszolt: „Édes Istenem, én inkább csak ennek a drága szegény öreg papnak akartam a kedvében járni. Gondoltam miért ne s%ere%yek neki örömetf”192 A KIEGYEZÉS UTÁN A színészet konszolidálódása A magyar színészet lehetőségei A kiegyezés évében Molnár György is visszatért Hubai társulatával, mint főrendező. Az első országgyűlés alkalmából külön hazafias műsorokkal köszöntötte és állította színre november és december hónapokban „Vid” címmel a szigeü várvédőkről és Zrínyi Miklósról szóló hőseposzt.193 Ezekben allegorikus élőképek szerepeltek, s Zrínyi Miklós alakját megelevenítő jelenetek, élőképek. A kiegyezést követően már szabadabb légkörben fejlődhetett a helyi színészet. Ebben az időszakban Molnár György kétségkívül, más vidéki városokhoz hasonlóan fontos alakja Győr színészetének. A korszakban rajta kívül olyan színigazgatók folytonosan visszatérő vendégjátékai meghatározóak, mint Follinus János,194 Szuper Károly, Aradi Gerő195 és Miklóssy Gyula.196 A koraid Kárpáti 1957. 241. 1« Koltai 1890. 66. 194 Kiscsernai Follinus János, Follinusz (Szolnok, 1818. április 19. - Budapest, 1881. május 29.19) színész, rendező, színigazgató, fordító. Lukácsy Antónia férje, Follinus Aurél apja. 1847-ben a Szabó és Havy társulatába lépett, mely bejárta Ausztriát, Stájerországot és Olaszországot. 1848-1849-ben mint honvéd-százados vett részt a szabadságharcban. A szabadságharc után mint vándorszínész megfordult több vidéki városban, többek között Aradon és Kolozsváron, ahol 1860—1866 között a Farkas utcai színház igazgatójaként tevékenykedett,19 így Aradon is 1866—1873-ban; később még Pécsett és Pozsonyban is működött. 1878-1881 között a Debrecen-nagyváradi társulat rendezője volt. 195 Aradi Gerő, névváltozatok: Czúcz, Czútz, Tzútz (Csépa, Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1836. március 4. — Marillavölgy, 1892. augusztus 25.) színész, színigazgató. Színészként elsősorban társalgási szerepekben lépett fel, de játszott szerelmes, komikus, olykor tragikus hősöket is. Igazgatóként mindig jó, szervezett társulatokat irányított, és nagy gondot fordított az ifjabb színésznemzedék képzésére is. Aradi műsorát a nemzeties irány éppúgy jellemezte a színművek megválasztásában, mint az előadás módjában. 1892. augusztus 25-én Marillavölgyön érte a halál. 196 Miklósy Gyula, névváltozat: Miklóssy (Kaposvár, 1839. január 10. — Kézdivásárhely, 1891. június 22.19) magyar színész, rendező, a 19. század második felének egyik legkiemelkedőbb vidéki színigazgatója. 1891- ben Erdélyben lépett színpadra. Az István téren játszotta Jókai Mór, Vahot Imre, Dobsa Lajos, Szigeti József, Szigligeti Ede, Katona József, Schiller műveit és az Offenbach-operetteket is. Tragikus színészként is sikeresek voltak alakításai. Fellépett a Nemzeti Színházban is 1869. december 19-én, Katona József: Bánk 52
