Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE
beli feljegyzések ezt az időszakot az operett korszakának is nevezték, amely igazából 1863 februárjában kezdődött, amikor Hubai Miklós társulata Offenbach „Eljegyzés lámpafénynél” című darabját adták elő, nagy sikerrel. Az ezt követő években indult diadalútjára ez a zenés műfaj itt Győrben is hasonlóan a fővárosi, s a fontosabb vidéki játszóhelyeken hegemóniát szerezve.197 A német és magyar társulatok repertoárjában az operett kihagyhatatian volt, ami a népszínművek, énekes, zenés népi játékok lassú hanyadását is jelentette. Offenbach mellett Sullivan, Hervé, Suppe és Johann Strauss műveit láthatták legtöbbször a győriek. A magyar operett szerzők közül Jónás Emil, Bátor Izidor és Hegyi Béla darabjai sikeresek, akik előfutárai a későbbi nagy magyar operett szerzőknek. De a 19. században oly népszerű lovag és tündérjátékok, érzelmes játékok ideje is lejárt, helyettük polgári szalondarabok, s a korszak közkedvelt szerzőinek művei, mint Dumas, Victor Hugó, Sardou, Morefo, Wilbrandt, Racine, kerültek színre. Míg a magyar szerzők közül Jókai, Szigligeti, Gárdonyi, Csiky Gergely, Jósika Kálmán, Csepregi Ferenc és Bródy Sándor műveinek a sikere töreden. Ugyanakkor 1867-től a német vendégfellépésekre már csak évi két hónapra volt igény, s végül 1885-ben végleg leáldozott, számos vidéki városhoz hasonlóan Győrben is a német színjátszás csillaga. Ugyanis Beliczay Elek tiszti főügyész a német színtársulatokat végleg eltiltó indítványát a város közgyűlési határozatban fogadta el 1885 novemberében.198 Pedig az utoljára Győrben fellépő Victor Berthal-féle társulat áprilistól júniusig sikerrel szórakoztatta a győri németajkú polgárokat. Az elaggott, folyton renoválásra szoruló színházépület továbbra is az 1862-ben bejegyzett részvénytársaság kezelésében volt 1878-ig. Ekkor ugyanis megalakult a Győri Színi Egylet azzal a céllal, hogy kibéreljék a színházat, saját, önálló társulatot szervezzenek szintén részvényes tőkére támaszkodva. Ez a rendszer csak 1881-ig tudott életképes maradni, s 1885-ben a város visszavásárolta az épületet, de az itt játszási jogot nyert társulatoknak térítésmentesen adta át a színházat.199 A magyar színészet a kiegyezés után Molnár 1867-es évadát követően 1868 őszére Hetényi József200 került a városba, de O sem tudott telt házat vonzani, ezért a következő évben Pápára tette át székhelyét. Öt bán című művének címszerepében, hogy szerződtessék, ám a színészet helyett inkább az igazgatóság mellett döntött. A magyar színésztársadalom megszervezéséből jelentős részt vett ki, alelnöke volt az 1871 - ben megrendezett első színészkongresszusnak, később vezetőségi tagja lett az Országos Színészegyesületnek. 197 Koltai 1890. 53-66. i«» Lám 1937. 259. 199 Koltai 1890. 82-83. 200 Hetényi József (Jászberény ?, 1800. február 8. — Jászberény, 1872. december 25.) színész, színigazgató. 1820-ban kezdte pályafutását, majd az 1830-as évek közepétől vidéki társlatok vezetője volt, részint önálló vállalkozó, részint pedig társigazgatóként. A szabadságharc után több városban is biztosította a magyar színészet jelenlétét. 1828-ban és 1832-33-ban Kolozsvárott, 1836-ban Győrött működött, dolgozott még Székesfehérvárott, Pécsett, Szegeden, Nagyváradon és Sopronban. 1837-ben fél évig tagja volt 53
