Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A LASSÚ FEJLŐDÉS ÉS REFORMOK ÚTJÁN

párhetes vagy párnapos vendégjátékokon is mindig szívesen fogadták. A sors úgy hozta, hogy a szocialista korszakban pár évre újra visszatért Győrbe, és színészként láthatták több előadásban is a helyiek.

Vitéz Bánky Róbert (születési nevén Buchstabier) Kispesten született 1894. november 25-én és Budapesten érte a halál 1981. december 9-én. Színi pályáján színészként és színigazgatóként működött. A színészakadémián elvégzett egy év után nem sokkal bevonult katonának. Ekkor egy ravasz „színjátékkal” megmentette egységét a biztos pusztulástól, amiéit később vitézi címet kapott. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, s itt magyar színtársulatot szervezett. A háború után, 1922 és 1925 között a Belvárosi Színházban, majd 1925—1926-ban a Thália színpadán játszott. 1926-1927- ben Marosvásárhelyre, 1927—1932-ig Pécsre, 1932—1933-ban Kecskemétre szerződött. Ezután a Magyar Komédia Kamaraszínház vezetője lett 1933-1939-ig. 1939 és 1941 között 40 taggal úgynevezett cseretársulatot vezetett, mellyel ellátta a debreceni Csokonai Színházat. 1941 és 1944 között a Magyar Színház igazgatója volt, mely ekkor Új Magyar Színház néven működött. S párhuzamosan 1942—1943-ban a szegedi színház vezetőjének is kinevezték. O a helyben működő Ihász Aladárt (1886—1960) bízta meg a vezetéssel, főrendezőnek pedig megtette a Színészkamarából kizárt Both Bélát. 1943- tól a Tábori Színház vezetői munkakörét is ellátta. A Színészkamara alelnöki tisztét is betöltötte.

Az Új Magyar Színház igazgatójaként Bánky igyekezett kihasználni az operett „háborús konjunktúráját”, minden évben szerepeltetett egy-egy operettet Fedák Sári főszereplésével. Emellett igényes drámaciklust állított össze: Médea (1941. november 26-án Peéry Pirivel a főszerepben); August Strindberg Haláltánca (1942. november 20-án Somlay Artúr főszereplésével és rendezésében), Gerhart Hauptmann: Henschel fuvaros (1943 áprilisában, címszerepére Kiss Ferencet, Hanne alakjának megformálására Dajka Margitot hívta meg), Luigi Pirandello: Mi az igazság? (1943. szeptember 21.). 1945-ben az Igazoló Bizottság a Horthy-korszakban betöltött vezető beosztása miatt és szélsőjobboldaliság vádjával Bánkyt „örökre” eltiltotta a pályáról. Majd mégis igazolták, de állást sokáig nem kapott. Segédmunkásként dolgozott a Rákosi Mátyás Műveknél, ahol beállt a munkásszínjátszók közé. 1952—1956 között Szolnokon, 1956— 1962 között Győrben játszott. Élete utolsó két évtizedét egy Rákóczi úti mosókonyhában élte le harmadik feleségével. Temetői szónoklatok tiszteletdíjából egészítette ki szerénynél is szerényebb nyugdíját. Felesége volt Orbán Viola (1901—1971) színésznő, akitől származó fiai ifj. Bánky Róbert (1930—1991) színművész, bábszínész, színházi rendező és Bánky Tamás (1931—2014) általános iskolai vezető pedagógus volt.552

1936 májusától ismét Sziklai társulata játszott szeptember elejéig. Sziklai, hogy kielégítse a győri nagyérdeműt, prózai és operett-társulattal érkezett a városba. Májusi programja szinte kizárólag a friss operettekre épült. Ezek közül sorozatban ment a

552 https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%Alnky_R%C3%B3bert 2019. január 2.

168